Normál kép: 359595556_9cc6db9347_o.jpg   Méret: 770x615 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 359595556_9cc6db9347_o_nagykep.jpg   Méret: 2047x1637 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Az üzleti élet méltóságai közül többen is támogatták a korcsolyázás ötletét, amely a téli hónapokra remek társasági szórakozást nyújtott. 1869. november 12-én a dunaparti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul. Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. Egymást érték a különböző ünnepségek, kivilágítások, lampionos menetek. Február másodikán megrendezték az első versenyt. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést. Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak és élvezhették a pazar kilátást. E terem alatt működött a korcsolyakötő helység, ugyanígy a földszinten, a melegedő. Fenn kupolaként terpeszkedett a zenekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános zenekari helyiség alig akadt a fővárosban abban az időben. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a fővárosiak körében. Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető szükség mutatkozott a további bővítésre! A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító természeti és kulturális környezet is. Kezdetben nem voltak versenyszabályok a Városligeti jégen. A korabeli híradásokból kiderül, hogy ötletszerűen rendeztek versenyeket. Ezek az események ünnepségek keretében, főleg az ügyességet voltak hivatottak lemérni. A díjazások is ennek megfelelően különböztek egymástól és a mai megszokott éremrendszertől eltértek. Tehát a magyar gyorskorcsolyázás első versenyének azt az eseményt tekintjük, amelyen a résztvevő hölgyek és urak a jégpályán fel - és visszakorcsolyáztak. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. Először 1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így megkezdődhettek a rendszeres edzések. 1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is. Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében, 1900. januárjában avatták. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Az újonnan alakult szövetség és a BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500 m-es távján. Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása. Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került sor a Műjégpálya megépítésére, 1926- ban. Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. A Városligeti Műjégpálya súlyos károkat szenvedett úgy, hogy 1945-ben már nem lehetett használni. A háború után a MOKSZ és a BKE új elnöke, Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban volt az utolsó nagy bővítés, amikor megnövelték a jég területét.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page