Normál kép: 3846833366_856f70504d_b.jpg   Méret: 770x248 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 3846833366_856f70504d_b_nagykep.jpg   Méret: 1024x330 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A budapesti Margit híd a budai Moszkva tér felől érkező Margit körutat köti össze a pesti oldalon a Nyugati tér felé futó Szent István körúttal. A híd középen érinti a Margit-szigetet. A Lánchíd építésekor még nem gondolták, hogy a fővárosnak jó 20 év után már újabb hidakra lesz szüksége, de a kereskedelem olyan ütemben fejlődött, hogy a teherszállítás jelentősen veszélyeztette a híd állagát, a környéken rendszeresek voltak a forgalmi dugók. Az 1870-es évi törvényekben elhatározott két közúti átkelő építését már nem lehetett tovább halogatni, de a Lánchídtársulattal kötött szerződés értelmében a híd egy mérföldes körzetében nem lehetett új átkelőt építeni. Ezért az állam kivásárolta a Lánchíd monopóliumát, amivel elhárult az akadály az újabb hidak építése előtt. 1871 áprilisában a minisztérium kiírta a pályázatot, amelyen a tervek elkészítésére, illetve a híd megépítésére lehetett jelentkezni. A kiírásban eleve a mai elrendezés szerint, tört vonalban szerepelt a híd megépítése, ami tulajdonképpen három részt tartalmazott, a budai, a pesti és a szigeti hídszárnyat. A pályázatra 46 pályamű érkezett. Először a 12 tagú zsűri (Steindl Imrével és Reitter Ferenccel) kiválasztotta az a 12 tervet, mely minden tekintetben megfelelt a kiírásnak, majd ezt csoportot egy 6-os körre szűkítették, végül kiválasztották a győztest, Ernest Gouin, párizsi mérnök pályázatát. Mivel az idő sürgetett, a kivitelezést is a Gouin által képviselt francia cégre bízták, így 1872-ben megkezdhették az építkezést a hídfők alapozásával. Az eredeti tervekhez képest sok változás történt, a hidat szélesebbre építették, hogy villamosvonal is elférjen rajta, a margit-szigeti hídágat pedig ekkor még nem építették meg. A híd 1876-ra készült el, átadását április 30-án tartották.A középső pillérnél a Margit-szigetre ágazó hídszárny 1900. augusztus 17-ére készült el. 1935-37-ben a hidat déli irányban kiszélesítették Mihailicz Győző tervei alapján, ekkor került a hídon 1879 óta közlekedő villamos pályája középre. 1944. november 4-én a híd Pest felőli három pillérje a délutáni csúcsforgalom idején felrobbant, sok áldozatot, köztük Kabos Endre olimpiai bajnok vívót, követelve. A robbanás oka valószínűleg az volt, hogy a villamos kerekén lévő áramszedő hozzáért a sín alatt futó alsó vezetékre kötött gyújtózsinórokhoz, ami beindította a német katonák által a híd alá helyezett robbanótölteteket. A budai részeket 1945. január 18-án robbantották fel. A hidat utoljára 1978-ban újították fel, a 2000-es évekre halaszthatatlanná vált az újabb rekonstrukciója. Ezt 2009 augusztusában kezdték el, a tervek szerint a felújítás során visszakerülnek a hidat díszítő szobrok, az eddigi vasbeton pályalemezt strapabíróbb acélra cserélik, a margit-szigeti kanyar ívét levágják, megszüntetik az itteni aluljárót (helyette zebrán lehet majd átkelni), szélesítik a járdát és a forgalmi sávokat, valamint a hidat díszkivilágítással látják el. A felújított hidat várhatóan 2011 első felében adják át.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page