Normál kép: 1282066807.jpg   Méret: 770x551 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1282066807_nagykep.jpg   Méret: 2072x1483 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Zöldike és tengelic.

Ismertető szöveg: A zöldike (Carduelis chloris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Neve beszélő név, zöldes tollazatáról kapta. A hideg, északi részeket kivéve, egész Európában, Ázsia egy részén és Észak-Afrikában is fészkel. Életmódja elsősorban fákhoz köti, de nem csak erdőkben találkozhatunk vele. Az ember közelségét is jól viseli. Betelepítették az Azori-szigetek, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay és Argentína területére. Sikertelenül próbálták meghonosítani az Egyesült Államok és Szent Ilona területén. Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-28 centiméter, testtömege 80-100 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőre halvány hússzínű. A kifejlett hím színe élénkzöld (erről kapta nevét is), a tojó színe tompább, szürkébb. Mindkét nemre jellemző az élénksárga szárnytükör és faroktő. Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, mezőgazdasági területeken károkat okozhat - igaz, a hernyókat és ormányosbogarakat pusztítja. Állandó fajnak számít, bár telente alkalomadtán kóborol. Hangadása változatos, repülés közben pergő "tyü-tyü-tyü", a költési időszakban pedig a madarászok által "zsírozás"-nak nevezett "dzöíí". A zöldike különféle erdőkben és az emberi tevékenység fás területein (parkok, temetők, kertek) fészkel magányosan vagy csoportokban. A fára épített fészek fűszálakból, mohából, gyökérszálakból készül, és a szülők tollpihékkel bélelik. Az 5-6 tojásból 13-14 nap költés után kelnek ki a fiókák, akik 11-14 nap múlva bekövetkező kirepülésükig fészeklakók. Évente rendszerint két fészekalj nő fel, az első április-májusban, a második a június-júliusi időszakban. Egész Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő. Stabil állománya, mely becslések szerint 445-585 000 példányt foglal magában, a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb. A széles körben elterjed faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, ezért SPEC-kategóriája 4-es. A zöldike Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint. (Forrás: Wikipédia)



A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll. A faj jelenleg nem veszélyeztetett. Népi elnevezése: stiglinc, ami a madár német nevéből ered. Régebben a tengelic a kitartás és a termékenység szimbóluma volt. Egész Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben találjuk meg. Észak-Amerikába az emberek vitték be, de később elvadult. Ezen kívül betelepítették még a következő országokba: Zöld-foki-szigetek, Bermuda-szigetek, Uruguay (onnan később átterjedt Argentína és Brazília területére is), Ausztrália és Új-Zéland. A tengelicnek is, mint minden más tagnak a nemzetségből, rövid nyaka és vékony lábai vannak. Hossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 14-19 gramm. Jellemző rá a feltűnően piros-fehér-fekete sávos fej, ez a fiatalokról még hiányzik. Nyaktöve, válla és háta sárgás, begye, melle oldalai élénk vörhenyesbarnák. Torka, farcsíkja és a hasi oldal többi, eddig meg nem említett része fehér. Szárnya világosbarna, fekete és fehér mintázattal. Csőre hosszú és hegyes. A párzási időszakban viszont fehér. A nemek nem igazán különböznek egymástól. A hím kicsivel nagyobb, mint a tojó, arca sötétebb piros. Hasának alsó része sárgás. A szárnyon lévő kis fedőtollak feketék. A tojó feje kerekebb, hasa zöldes sárga színű. A szárnyon lévő kis fedőtollak barnák vagy szürkék. A tengelic ügyetlenül ugrál a földön. A repülése hullámzó, stabil és sárga szárnya figyelemre méltó. Magokkal, hernyókkal és bogarakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló. Parkok, gyümölcsösök fáira rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik, a kirepülési idő még 14-15 nap. Tojásai barna alapon kék színűek. Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page