Normál kép: Szabade_N_1884_086_Berzeviczy_A.jpg   Méret: 770x874 Színmélység: 24bit Felbontás: 619dpi
Nagy kép: Szabade_N_1884_086_Berzeviczy_A_nagykep.jpg   Méret: 2517x2859 Színmélység: 8bit Felbontás: 619dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Berzeviczy Albert.

Ismertető szöveg: Berzeviczy Albert magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A kassai jogakadémián és a budapesti egyetemen tanult. 1877-ben jogi doktorátust szerzett, ill. 1924-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktor lett. Sáros vármegyén volt szolgabíró, majd 1878-tól az eperjesi jogakadémián a politikatudomány, a közgazdaságtan és a jogtörténet tanára volt. 1895 és 1898 között a képviselőház alelnöke, 1903 és 1905 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az első Tisza-kormányban. 1910-ben a képviselőház elnökévé választották, ezt a tisztségét egy évig viselte. Pártja, a Szabadelvű Párt szétesése után ő is csatlakozott a Nemzeti Társaskörhöz, mely 1910-es párttá alakulását követően az ő javaslatára vette fel a Nemzeti Munkapárt nevet. 1917-ben bekerült a főrendiházba, majd 1927-ben az átalakult felsőházba. Politikai pályafutásán kívül jelentős a kultúra és a tudomány terén kifejtett működése. 1923 és 1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club elnöke volt. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, majd 1905-ben elnökévé választották, mely tisztségét haláláig betöltött. A bécsi és a berlini tudományos akadémia, valamint a nápolyi Academia Postiana levelező tagja volt. Alapító elnöke volt az olasz-magyar kulturális kapcsolatokat ápoló Corvin Mátyás Tudományos Akadémiának. Összesen 48 kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Több mint 70 magyar, német, angol, olasz lapba írt. 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült. (Forrás: kislexikon.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page