Képaláírás: Nyomdai gépterem

Ismertető szöveg: "Mihelyt egy czikk ki van szedve, előáll a levonó, ki egy nyomdai festékkel bevont ruganyos hengerrel a kiszedett betühasábokat nehányszor végig simítja, hogy a festék rájok ragadjon, azután ráilleszt egy-egy megfelelő nagyságu, megnedvesitett, durvább, de tiszta papirost, elövesz egy kemény sörtéjü nagy kefét, s ezzel végig veregeti a papirost; majd hirtelen leveszi a betűkről s ime rajta már a czikk olvasható, ez az ugynevezett kefelenyomat melynek minden sorát s betüjét kétszerháromszor elolvasta a szerkesztő : ugy az sem tagadható, hogy ezen tiz kötet mellett legalább kétszer annyi kötetre rúgna azon kéziratok száma, melyeket a fentebbiek mellett szintén el kellett olvasnia és - különféle okok miatt - félretennie." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 2. sz.)

A nyomóművekre általánosan igaz, hogy tartalmazniuk kell egy nyomóformát és egy ellennyomó felületet. E kettő között jön létre a nyomtatás, ha valamelyik hiányzik, nem lehet nyomtatásról beszélni. Hozzátartozik még egy festékezőmű, illetve eljárástól és felszereltségtől függően egyéb szerkezetek. A síknyomtatás elvén működő gépeknél többnyire egy nedvesítőmű is, mely előbb benedvesíti a formát, majd ezután festékeződik. Manapság a legtöbb nyomdagép hengeres felépítésű. Ezeket a gépeket hívjuk rotációs gépeknek, a folyamatos forgásra utalva. A köznapi szóhasználatban a tekercsnyomó gépek megnevezéseként terjedt el, de valójában nem azt jelenti. (Forrás:wikipedia)