Képaláírás: Nádasdy Lipót
Ismertető szöveg: "Mint már emlitettük, 1833-ban vette át helyetteskint megyéje igazgatását és 1837-ben igtattatott be valóságos főispáni székébe. Az installáczió ünnepélyét egyebek közt emlékezetessé tette az uj főispán nejének: Forray Júlia grófnőnek, a magyar főrangú világ egyik legfenköltébb lelkű asszonyának, egy nemes inditványa. A grófi pár áldozatkészsége akkor vetette meg alapját a mintaszerűen berendezett, komáromi javitó dologháznak. A nemes hajlam, mely a bűnösök sorsán megkönyörül és az igazságok előtt meghódol, innen kezdve sok áldozatot hozott megyéjének egész addig, mig legújabban a gazdasági vándor-tanitók intézményének meghonosítására 20,000 frtnyi alapítványt tett."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1873. 20. évf. 15. sz. április 13.)
Nádasdy Mihály gróf főajtónálló és gróf Colloredo M. Teréz fia. Iskoláit Budán és Pozsonyban végezte; 1822-ben Vas vármegye aljegyzőjévé választatott. 1825-ben a kőszegi királyi tábla tiszteletbeli bírájává neveztetett ki, mely minőségben Győr szabad királyi városa közigazgatási ügyeinek rendezésére királyi biztosul küldetett ki. 1832-ben a magyar királyi tábla bírája, majd 1839-ben hétszemélynök lett. Eközben 1833-tól Komárom vármegye főispáni helyettese is volt. 1837. szeptember 18-án Komárom vármegye főispáni méltóságába iktatta be Nádasdy Ferenc gróf váci püspök, mint kiküldött királyi biztos. Nejének, Forray Julia grófnőnek (akivel 1835. május 17-én kelt egybe) eszméje volt a javító dologház, mely a főúri pár tetemes áldozatával a megyeház udvarán létesült is. Midőn 1840-ben a magyar irodalom pezsdülni kezdett, Nádasdy és neje megnyitották termeiket az írók és művészek előtt és az irodalmat is pártfogolták. 1828-ban császári és királyi kamarássá, 1846-ban pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. 1846-ban az adminisztrátori rendszer behozatalakor inkább lemondott hétszemélynöki hivataláról, csakhogy főispáni méltóságát megtarthassa.
(Forrás: wikipedia)
|