Normál kép: 081_176_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg | Méret: 770x916 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 081_176_pix_Oldal_05_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1541x1833 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Deák Ferencz Ismertető szöveg: "Deák Ferencznek abból az időből közöljük egy képét, midőn még, mint a pozsonyi országgá üléseken Zalamegye követe, az akkor tájon csaknem országosan ismeretes fehér mellényben járt. Az Eybel-féle kép, mely 1842-ben jelent meg, eléggé el volt ugyan terjedve a maga idejében, de ma már mégis sokan vannak, a kik nem ismerik. Lapunk olvasói között az idősebb korúak mintegy kedves emlék gyanánt fognak e férfi korának teljes erejében levő alak képével találkozni az ifjabb nemzedék pedig meg fogja belőle ismerni: milyen volt Deák Ferencz azon időtájban, midőn az 184 . május 18-kán megnyilt országgyűlésen egyértelemmel mondatott ki, hogy a törvényhozást alig érhetné nagyobb csapás, mint volna az, ha Deákot mindvégig nélkülöznie kellene, s hogy jelen nem léte oly hézag, melyet kipótolni nem lehet." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 7. sz. február 13.) Az országgyűlés kívánsága az lett volna, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzék a koronázás ünnepélyes aktusánál, de Deák ezt is visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott. Jutalmát hazája jövőjének és békéjének biztosításában, a király és nemzet közti bizalom helyreállításában nyerte el. E tudat szolgáltatott neki kárpótlást erősen megrendült népszerűségéért. Mert kétségtelenül a magyarság igen jelentékeny része a nemzet jogairól való lemondásnak tekintette a kiegyezést és bár személyes jelleméhez a legkisebb gyanú sem fért, jogfeladással vádolta őt. (Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Deák Ferenc Deák Ferencz |