Képaláírás: Eötvös emlék Ercsiben

Ismertető szöveg: "A férfiú, kiben a gondolkodó a költővel s az államférfi a szerető szivü emberrel oly ritka összhangban egyesült, nem született ugyan Ercsiben, de itt játszotta gyermekjátékait, - mert anyja után, a ki Lilién német bárónő volt, s ennek anyja viszont Szapáry grófnő, az egykor Szapáry-birtok Ercsi az Eötvösöké volt akkor,s gyermekemlékei ide kötvén, itt kívánta aludni végálmát is, mikor pedig a birtok már rég idegen kézre szállt. A kápolnában szülői porok sem várták atyja Velenczén (Fehérmegyében), anyja Budapesten a kerepesi temetőben van eltemetve. De neki mégis az volt utolsó kívánsága. Miért ? ki tudná megmondani ? Talán nemes önérzetében, melylyel márványszobor helyébe eszméi diadalát kívánta s jósolta magának emlékül, elgondolá, hogy a Dunáról naponként az utasok százai vetnek egy pillantást az ercsii kápolnára, mely ugy néz alá a viz tükörére, mint a Loreley a Rajnára a német mondában s a Heine költeményében, s ugy megkapja az utasok szivét s egy perezre legalább varázskörébe vonja képzeletüket. s ha naponként csak száz ember gondol is Eötvösre egyperczig, s a száz közül csak tíz elmélkedik komolyan Eötvös eszméiről, melyekért lelkesült, s müvéről, melyet végrehajtott: mennyivel siettetné ez szellemi feladataink megközelítését." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 26. sz. junius 29.)

Vásárosnaményi báró Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3.[1] - Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja. (Forrás: Wikipédia)