Képaláírás: XVIII. A Leövey-család czímere 1453.

Ismertető szöveg: A czímer egyszerű motivumaival, korrekt ábrázolásával és jó szerkezetével messze kiválik a XV. század jelképes és jelentéses czímerei közül és V. László czímerfestőjének becsületére válik. A természet világából vett két czímeralak, a holdsarló és a csillag, tudvalevőleg egy régi nemzetségünknek, a Huntpázmánoknak czímere azonban a Leövey-család nem ennek sarjadéka. A czímert, legalább az oklevél szavai szerint, nem a czímerszerző kéri ebben a formában magának adatni, hanem azt a király adja a maga jószántából. Feltünő, hogy a festő az érezek használatát kerüli, arany helyett sárga szint alkalmaz, sőt még a sisakot is szürkés szinben festi. A család már nemesi rangban volt akkor, mikor e czímert V. László királytól kapta. Leövey néven több régi családot ismerünk az egyik, mely a hevesujvármegyei Lövőről írja nevét, már a XIV. század első felében virágzik ez azonban nem az a Leövey-család, a mely 1453-ban czímert kap. A czímerszerző Leöveyek Szabolcsvármegyében voltak honosak, és a XV. század eleje óta szerepelnek oklevelekben. A czímernyerők közt Leövey Benedek vált ki legjobban. Minden valószínűség szerint ugyanaz a Benedek ez, a kiről azt olvassuk, hogy 1466 november 25-én bosniai választott püspökké lett és hogy megerősítése után körűlbelűl 1484 derekáig viselte ez egyházi méltóságot. A töredékes családi levéltárnak, mely 1335-ig visszamenőleg mindössze 33 darab mohácsi vész előtti oklevelet foglal magában, kétségtelenül legbecsesebb oklevele V. László király czímeradománya, melylyel e királytól eredő czímeresleveleink gyér száma nemcsak egygyel gyarapodik, hanem a mely czímerének egyszeri nemes szépsége által heraldikai emlékeinknek is egyik nagyérdekű darabja. (Forrás: Wikipédia)