Normál kép: 677_764_pix_Oldal_06_Kep_0001.jpg | Méret: 770x1139 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Nagy kép: 677_764_pix_Oldal_06_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1558x2304 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Képaláírás: Középkori építészeti műemlékek Ismertető szöveg: A drezdai látványosságok egyik fénypontját képezi a "Zwinger", Poppelmann által dús rokokó stílben Erős Ágost uralkodása alatt épített épület, melynek éjszak-keleti részét Semper, a zürichi műegyetem volt hires tanára 1847-54-ben rendkívül szellemes módon átalakította, de ragaszkodott az eredeti formához, - mely újabb részt Bietschl és Hahnel kitűnő homokkőszobrai és reliefjei díszítik, melyek közül mint mestermüvek Rafaelnek és Michelangelónak Hähnel által készített szobrai említendők meg. Erős Ágost uralkodásáig a régi forma uralkodott a mint trónra jutott, a nagy kerti palotában a műforma megváltozik. A szigorú architekturai felfogásnak, miként ez a holland iskolában látható, az uralkodó nem volt barátja, s a festői római barok-stil sajátszerű formáiban nyomul az előtérbe a növényzeti a figurális dísz száraz kezelése helyett és rendkívül élénk naturalizmus legüdébb kifejezése jut érvényre. A Zwingert bizonynyal felkeresi a Drezdát látogató idegen, mert benne vannak elhelyezve a híres műkincsek, melyek vonzereje idézi elő első sorban a nagymérvű idegen forgalmat a szász fővárosban. A zwinger (magyarul szorító németül Zwinger) középkori illetve azóta épült várak, erődítmények két kőfallal határolt, gyakran állatok számára elkerített részeket is tartalmazó területe, ahol pl. a lovagi tornákat tartották. Ugyanezt a szót használták később a falszorosban emelt épületekre, pl. tornyokra is. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentumok: A középkori építészet műemlékeiből : A heidelbergi várkastély Középkori építészeti műemlékek : A városháza Brémában Középkori építészeti műemlékek : A metzi kathedrális |
![]() ![]() ![]() |