Képaláírás: Disznóölés Debreczenben. - A megperzselt sertés földolgozása.

Ismertető szöveg: Még sötét reggel hozzá fognak a munkához. Kieresztik óljából az áldozatra szánt disznót, egy nagy bunkóval főbe csapják, aztán a hosszú, erre való kést szivébe szúrják, miközben az asszonyok ott állnak már. hogy a kiömlő vért edénybe felfogják. Majd jó lesz az véres hurkába, gömböczbe. Ezután szép sorjába hasra fektetik a kiszenvedett disznókat, szálas szalmával behintik, meggyújtják. Csakhamar égett szőr szaga lepi el a környéket, a mit már jól ismernek a varjak, szarkák s csapatostól kezdenek a háztetőkre gyülekezni, tudván, hogy most majd nekik is jut egy kis hulladék. A tüzet hosszúnyelű vasvillával meg-meg piszkálják a hentesek, a hónaljakat, stb. egy-egy csomó szalmaparázszsal külön is megcsapatják. Majd hátára, fordítják a sertést s a hasát is ezen módon leperzselik. Aztán szépen lekaparják, vízzel leöblintik.
Most következik a felhasgatás, a miben a hentesek rendkívül ügyesek, gyorskezűek. Szépen lefejtik a szalonnát, kimetszik a sonkákat, egyéb részeket s nem sokára szét van szedve az egész jószág.
Az asszonyok is hozzá fognak a belek kaparásához, tisztogatásához, a mi hosszas és nehéz munka, de hát nem lehet elsietni, mert akkor a kolbász, hurka bánná meg.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. január 20.)