Ismertető szöveg: 1947. SZABADSÁGHŐSEINK
Mélyny. IX-Vj. 15 F. fog.
T.: Köpeczi Bócz István
Névérték: 20 f
Á 1947. márc. 15.-1950. febr. 28. Forgalmi bélyegek.
P 1 432 064 fog
1020 974 20 f Martinovics Ignác (1755-1795) 80,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Martinovics Ignác magyar természettudós, politikus. 1771-ben lépett be a ferences
rendbe. 1773-ban tett fogadalmat és 1778-ban áldozópappá
szentelték. Hittudományi és bölcsészeti doktorátust szerzett 1779-ben. 1781-ben tábori lelkész lett, majd gróf Ignacy
Potocky kíséretében beutazta
Európát. 1783-tól a lembergi egyetem tanára volt.
Kémiai, matematikai tanulmányokat írt,
különböző gépeket szerkesztett. Főként Paul
Heinrich Dietrich Holbach francia filozófus művei révén a materialista filozófia híve
lett és ateistává vált. A polgári átalakulás véghezvitelét kezdetben a bécsi udvartól
várta. 1791-92-ben II. Lipót magyar király és német-római császár (ur. 1790-1792)
titkos megbízottja volt. 1792-ben I. Lotharingiai Ferenc magyar király (ur. 1792-1835)
az udvari szolgálatból elbocsátotta, ezért a Hajnóczy József (1750-1795) köré
tömörült demokratákhoz keresett kapcsolatokat. Álnéven írt röpiratában kigúnyolta és
elítélte I. Ferenc politikáját. 1794 tavaszán megkezdte a magyar jakobinus mozgalom
szervezését, melynek vezéralakja lett. A nemesi reformereket és a radikális eszméket
vallókat tömörítette azzal a céllal, hogy független köztársaságot teremtsenek meg.
1794 júliusában Bécsben letartóztatták, fő- és jószágvesztésre ítélték. Társait elárulta,
így csaknem valamennyiüket - Hajnóczy Józsefet, gr. Sigray Jakabot (1760-1795),
Szentmarjay Ferencet, Laczkovics Jánost felségsértésért, hazaárulásért a Vérmezőn kivégezték. (Larousse 1992.2k.828 o.,
MNL.12k.753 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|