D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1281699054.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/023400/023420/1281699054_kiskep.jpg F ő c í m : kék hortenzia B e s o r o l á s i c í m : Kék hortenzia S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : spurca E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-04-07 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2010-08-13 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Növényvilág M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Növénytan T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : növénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon termő növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kertészeti növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : dísznövény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : virág M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : cserje M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hortenzia M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rovar M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : légy M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kék hortenzia egyik szirmán egy pimasz piaci léggyel. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) a somvirágúak (Cornales) rendjébe tartozó hortenzia (Hydrangea) nemzetség legismertebb faja, tömérdek kertészeti változattal. Az 1800-as években Japánból került Európába. Japánban akkor már évszázadok óta a kertek kedvelt növénye volt. Nyugat-Európa több országában is termeszteni kezdték, és mára rengeteg, különféle virágú és (a cserepes virágtól a bokorig) változatos növekedésű változatát nemesítették ki. Egy-másfél méter magasra növő, lombhullató cserje. Sok kis virága félgömb alakú virágzattá áll össze; ebben gyakran vannak meddő virágok is, megnagyobbodott, sziromszerű csészelevelekkel - a kertészeti, bujtatva vagy dugványról szaporított változatok gyakran csak meddő virágokat hoznak. Labdaszerű virágzata lehet teljesen fehér, krémszínű sárga, vagy a piros és a kék bármilyen átmeneti árnyalata - ez a fajtán kívül a kalcium- és nitrogén-ellátástól is függ. Ugyanazt a növényt a művelés módjának és virágzás időzítésének más-más megválasztásával kerti vagy szobai változattá is nevelhetjük. A májusi első áldozásra nevelt fehér virágúakat már decembertől hajtatják, a kertben tartott példányok viszont többnyire csak augusztustól nyílnak. Van különösen nagy, fehér virágú őszi fajtája is, amely még később kezd virágozni, de egészen a fagyokig. Egyes, napos helyen tartott, kék virágú fajták lombjai ősszel vörösbarnára színeződnek, még dekoratívabbá téve a bokrot. Az utóbbi években kapható, ún. Teller-hibridek virágzata eltér a hagyományos fajtákétól: egy külső, terméketlen virágokból álló kék koszorúból és azon belül pedig apró, termékeny virágok sokaságából áll. Ezek a fajták 2 méter magasra is megnőhetnek. A tápdús, jó vízvezető, de nem túl száraz, kissé savanyú talajt kedveli. Meszes talajon a kék fajták virága lila vagy akár rózsaszín lesz, de vannak kimondottan liláspiros fajták is. A káliumtól kékebb lesz a virág (például ha timsóoldatot teszünk az öntözővízbe). A fehér fajták színe nem függ az ásványi sóktól. A hortenziabokrot a szabadban a legjobb félárnyékos helyre ültetni, hogy a virágokat nyáron ne érje közvetlen napsugárzás, mert az erős fényben a virágok összezsugorodhatnak (ez rendszeres permetezéssel csökkenthető). A virágzat másnap reggelre még többszöri zsugorodás után is díszlik, de előbb-utóbb elfonnyad. A fiatal növényeket fagymentes helyen kell teleltetni; később a nem túl kemény fagyokat már elviselik. Alacsony töveket célszerű télire betakarni; kemény fagyok ellen a magasabb bokrokat gyékénnyel vagy régi zsákokkal védik. A hortenziát kétféle módon szaporítják. Ha hely van hozzá, bujtathatjuk a bokor alsó vesszőit, de gyakoribb a hajtásdugványozás. A teljesen kinyílt virágfejeket októbertől vázában, eleinte kis vízzel, majd anélkül szárazvirággá érlelhetjük. Őszi színüket így sokáig megtartják, de még ha meg is kopik, a viráglabda néha évekig dekoratív marad. A Teller-hibridek tányérvirágzata szárazvirágnak nem alkalmas. (Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A házilégy (Musca domestica) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, ezen belül a rövidcsápú kétszárnyúak (Brachycera) alrendjéhez és az igazi legyek (Muscidae) családjához tartozó faj. A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok. A kifejlett házilégy hossza 6-9 milliméter. A tor fekete, a potroh barna. Egy pár repülőszárnya van; hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezek segítségével tud zümmögni és repülés közben manőverezni. Nagy összetett szeme lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó. Az ízek és szagok érzékelésére szolgáló kemoreceptorok a lábon találhatóak. Az állat magányos lény. A táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Tápláléka elsősorban rothadó hús, gyümölcs és állati ürülék. Csücsőrítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes fogyasztani. Táplálkozás előtt a légy megnyálazza táplálékát. Mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma kb. 30; a legismertebbek ezek közül a tífusz, a kolera és a vérhas. A párzási időszak az éghajlattól függ. A nőstény légy már 3 napos korában képes petéket rakni. A nőstény legfeljebb 9000 petét tud lerakni, 120-150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peték 12-24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a hernyók, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3-4 nappal a hernyók bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : sárga margaréták A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2598x1890 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |