D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : BALPART_0287_cr.jpg
C Í M 
F ő c í m : Hadik János gróf
B e s o r o l á s i   c í m : Hadik János gróf
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-05-16
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2011-01-13
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : kép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka
M e g j e l e n é s : Budapest : Révai - Salamon Ny., 1905
T í p u s : életrajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
T É M A 
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Pártok, politikai mozgalmak
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : politikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Hadik János (1863-1933)
V I A F I d : 121485981
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : 20. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Futaki gróf Hadik János Kelemen Béla nagybirtokos, politikus, miniszter, gróf Hadik András ükunokája, 1918. október végén három napig kijelölt miniszterelnök. Középiskolai tanulmányainak Kassán történt elvégzése után a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián végzett, majd 1884-ben huszárhadnagyként belépett az osztrák-magyar közös hadseregbe és Bácskába került a 10-es huszárokhoz. Katonai pályáját azonban már korán felcserélte a politikaival. 1893-ban főhadnagyi rendfokozatban szolgálaton kívül helyeztette magát. 1893. október 2-án Seregélyesen feleségül vette zicsi és vásonkeői gróf Zichy Alexandrát (1873-1949), akitől négy gyermeke született. Leszerelését követően tornanádaskai kastélyában lakva nagy terjedelmű birtokainak kezelésével foglalkozott. Aktívan részt vett Abaúj-Torna vármegye közigazgatási, gazdasági és társadalmi életében: a megyei gazdasági egyesület elnöke, továbbá a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak, valamint a legtöbb szakbizottságnak és választmánynak tagja, részben elnöke. 1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. E minőségében kezdődött első politikai szereplése, amikor az egyházpolitikai harcok alkalmával a liberális irány mellett aktiválta magát. Ifj. Andrássy Gyula gróf híveként, 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával Lakatos Miklóssal, a Függetlenségi Párt volt képviselőjével, ismételt jelöltjével szemben képviselői mandátumot szerzett az abaújszini választókerületben. 1904. november 18-iki "zsebkendőszavazás" után kilépett a Szabadelvű Pártból. 1905-ben disszidens programmal, 1906-ban pedig országos alkotmánypárti programmal jutott be egyhangú szavazással a szini kerületből a képviselőházba. 1906. április 19. és 1910. január 17. között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt, s mint Andrássy Gyula gróf első munkatársa kivette részét az alkotmánybiztosító törvények és a plurális választójogról szóló törvényjavaslat megalkotásából. 1908-ban megkapta Ferenc Józseftől a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt, a párt feloszlatása után is kiállt a koalíciós kormány mellett. 1910-ben nem vállalt mandátumot, de 1912-től 1917-ig már ismét a főrendiházi ellenzék vezére, a közjogi és törvénykezési bizottság tagja, 1913-tól 1918-ig az újjászervezett Országos Alkotmánypárt alelnöke. 1917. augusztus 23-ától az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Wekerle Sándor harmadik kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így 1918. január 17-én lemondott tisztségéről (a minisztérium vezetését Nagy Ferenc államtitkárnak adta át), majd január 25-én végleg távozott hivatalából. 1918. október 29-én, a forradalmi mozgalmak előretörésének megakadályozására, az uralkodó és a homo régiusként Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg - az általános várakozással ellentétben - nem Károlyi Mihály grófot, hanem Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnökké. Wekerle Sándor 1918. október 30-án délelőtt 10 órakor búcsúzott a miniszterelnökség tisztviselőitől, Hadik János pedig ekkor vette át a miniszterelnökség vezetését. Este 10-ig folytatta kormányalakítási tárgyalásait, a következő eredménnyel: Ifj. Rakovszky István a király személye körüli miniszter, Návay Lajos belügyminiszter, Grünn János pénzügyminiszter, Fenyő Miksa kereskedelemügyi miniszter, nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Kürthy Lajos közélelmezési miniszter. Az igazságügyi tárcát Bizonÿ Ákosnak ajánlotta fel, aki másnapra ígért választ. A honvédelmi miniszteri állás betöltését Hadik ugyancsak másnapig függőben tartotta. A nap folyamán azonban Budapesten tüntetés kezdődött, amely felkelésbe csapott át. A felkelők megakadályozták egy menetszázad frontra küldését, kiszabadították a politikai foglyokat, elfoglalták a katonai térparancsnokságot, valamint a fontosabb középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. Október 30-ról 31-re virradó éjszaka a felfegyverzett tömegek elfoglalták a főváros stratégiailag fontos pontjait. Az események miatt Hadik János október 31-én hajnali 3 órakor megbízatását visszaadta, kormányának kinevezésére már nem kerülhetett sor, így Hadik közzététel nélkül kinevezett, de már esküt nem tett miniszterelnökként gyakorlatilag egy napig - pontosabban 17 órán át - gyakorolta hivatali jogkörét. Október 31-én győzött az "őszirózsás" forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, és József főherceg homo regius - IV. Károly király jóváhagyásával - Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. Károlyi tehát Hadik utódja volt a miniszterelnöki székben, kormányának tagjai viszont a Wekerle-kormány tagjait követték hivatalaikban - belügyminiszterként csak ekkor került leváltásra maga Wekerle is. Hadik János gróf a Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának és ott fekvő uradalma alkalmazottjainak tüntető követelésére - szabadon engedték. A forradalmak és az idegen megszállás után felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. 1920-ban az Országos Közélelmezési Tanács elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) közgazdasági és pénzügyi szakosztályának elnöke, számos, főként gazdasági és gazdaságpolitikai egyesület és szervezet elnöke vagy tagja. Noha híve a földreformnak, élesen szembehelyezkedik Nagyatádi Szabó István mezőgazdasági reformjavaslatával. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult. 1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása után annak főtanácsi tagjaként munkálkodott. 1927. március 26-ától az OMGE keretében megalakított Gazdák Országos Propaganda Szövetségének elnöke. Ez évtől több más magas beosztást is elvállalt: a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, majd az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek 1925 és 1933 között és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt. 1928-ban tagja lett a genfi Népszövetség mellett működő Gazdasági Tanácsadó Bizottságnak (Comité Consultative Economique). 1929-től az Országos Kivándorlási Tanács elnöke. Tagja volt az országos 33-as bizottságnak, azonban politikai okokból lemondott. 1926-ban a Herendi Porcelángyár Rt. Hadik Jánost választotta meg elnökké, mely tisztséget haláláig töltötte be. Róla nevezték el az egyik, tisztaságot jelképező hófehér, anyagában mintás, peremén a gazdagságot szimbolizáló aranycsíkokkal egyszerűségében is különleges herendi mintát (HD). (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Hadik Béla gróf
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 814x817 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn