|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1895_Oldal_038_e.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/036300/036399/1895_Oldal_038_e_kiskep.jpg F ő c í m : Ugró-verseny B e s o r o l á s i c í m : Ugró-verseny E g y é b c í m : Lábszánkó-versenyek Norvégiában M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-05-16 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 42. évf. 5. sz. (1895. február 3.) T e c h n i k a : fekete-fehér fotó T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Sport, testnevelés A l t é m a k ö r : Téli sportok T é m a k ö r : Sport, testnevelés A l t é m a k ö r : Sporttörténet T á r g y s z ó : látkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : tájkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : tél M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hó M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sportpálya M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : Ugró-verseny. Lábszánkó-versenyek Norvégiában. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A lábszánkó-versenyekről. A lábszánkózás a mint azt Hansen összehasonlító nyelvészeti kutatások alapján kimutatta - a finn-ugor népeknél született, még pedig abban az időben, a mikor a sok különböző törzs még nem volt különválva, hanem Szibériában, az Altai-hegység és Baikal-tó vidékén együtt lakott. De habár e mesterség atyamesterei ezek a mi dédőseink voltak is, valódi fejlődésre csak a norvégeknél jutott. Ők is réges-régen eltanulták a velük szomszédságban lakó lappoktól és finnektől s ámbár ez az időpont ki nem mutatható, bizonyos az, hogy a norvégek magát az eszközt már a 6-ik században ismerték és a 10-ik században gyakorolták is a lábszánkózást; legalább az e korabeli ó-éj szaki dalok, sagák számos vonatkozásai bizonyítják ezt. ... Norvégiában a lábszánkó-versenyeknek két neme van: a távverseny (Laengdelöb) és az ugróverseny (Hoplöb); kivételesen s főleg a kisebb egyletek versenyeinél még egy harmadik is előfordul, a kezdetlegesség jellegével biró sikló-verseny. Ez utóbbinál a versenypálya egy meglehetős lejtő, mely pár száz méternyi hosszú s végén sík területen kifutóval végződik. A mérkőzés a körül forog, hogy a pályázók közül ki tud leggyorsabban a hegyről leesusszanva czélhoz érni; a súly tehát a siklás gyorsaságának jut. Ilyen versenyt mutat első képünk, még pedig hölgy-versenyt. ... ...az ugróverseny-terek is. Második képünk mutatja ezek berendezését, nevezetesen az ull-i (Norvégiában) pályát. A domb tetején állanak az indulók, a lejtő közepén van a 2 méter magas ugrósáncz, ! elől a norvég nemzeti színekkel díszítve. Minél meredekebb a lejtő, vagyis minél gyorsabb a siklás, annál messzebb ugrások tehetők; czélszerütlen, roszúl készült pályákon, még kitűnő ugrók sem birnak bizonyos távolon tul ugrani. Igy a mürzzuschlagi pályán, a miatt, j hogy az ugrósáncz után következő terület majdnem sík volt s nem képezte a lejtőnek folytatását vagy annak nagyobbodásat, a versenyen megjelent norvégek 10-11 méternél továbbra nem bírtak ugrani, (Chernel István írása) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Chernelházi Chernel István ornitológus, a sí magyarországi meghonosítója, kora legjobb sízője. 1865. május 31-én, Kőszegen született. ...
1891-ben feleségével együtt Norvégiába utazott, ahol nemcsak madártani, földrajzi kutatásokat végzett, hanem a sísporttal is megismerkedvén, hazatérése után ennek egyik lelkes terjesztője lett. A norvégiai útról síket hozott haza, 1893-tól több népszerűsítő cikket írt a síről, vagy ahogy ő nevezte, a lábszánkóról. 1896-ben adta ki A lábszánkózás kézikönyve című oktatókönyvét. A könyv a magyar nyelvű sí szakirodalom első és alapműve, a magyar sí szaknyelv megalapozó műve. Chernelházi Chernel István a maga idejében az ország legjobb síelője volt, ausztriai versenyeken indult, felesége pongyeloki Roth Dóra az első magyar síelő hölgy tőle tanult meg síelni. Élete utolsó két évében 3000 km-t síelt! (Forrás: skiculture.hu) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A lábszánkózás kézikönyve K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Chernelházi Chernel István K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Ugró-verseny az ull-i versenypályán : Lábszánkó-versenyek Norvégiában A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1183x821 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 200 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |