|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1900bb_Page_372_a.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/042700/042744/1900bb_Page_372_a_kiskep.jpg F ő c í m : Müller Miksa B e s o r o l á s i c í m : Müller Miksa S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-04-10 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : metszet A t í p u s n e v e : arckép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 47. évf. 45. sz. (1900. november 11.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Nyelvtudomány, kommunikáció A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Vallástörténet T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : tudós M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : nyelvész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. sz. M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Müller Miksa. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Született 1823 deczember 6-án Dessauban. Atyja, Müller Vilmos, jeles lirai költő volt, de korán meghalt, mikor fia még csak négy esztendős volt. Müller Miksa Lipcsében kezdte, majd Berlinben Bopp, a hírneves szanszkrit nyelvész mellett folytatta s Parisban Burnouf-nál, kora leghíresebb orientalistájánál fejezte be egyetemi tanulmányait. Már húsz éves korában
kiadta első művét, a Hitopadesza czímű hindu könyv fordítását. Burnouf biztatására kezdett foglalkozni egyik főművével, a Rig-Véda, a hinduk ősrégi legfontosabb vallási könyvei kiadásával. Ez irányú kutatásai vezették
Angolországba, a hol az akkori londoni porosz nagykövet, báró Bunsen, fogta pártját s kieszközölte, hogy az angol keletindiai társaság az ifjú német tudóst bízza meg a Rig-Véda kiadásával. Mivel a munkát Oxfordban nyomtatták,
Müller ott telepedett meg s azután ott is maradt élete fogytáig. A Rig-Véda kiadása hat nagy negyedrét kötetre terjedő mű, kimeríthetetlen forrása a régi hindu nép nyelvére és vallására vonatkozó ismereteknek. Munkássága
elismeréséül az oxfordi egyetem 1854-ben tanári széket adott neki. Másik nagy műve a keleti népek Bzent könyveinek gyűjteménye, melynek első két sorozata 49 kötetre terjed. A harmadik sorozatot 1894-ben kezdte kiadni a siami király anyagi támogatásával. A Védák és a buddhizmus szent iratai vannak e monumentális műben ismertetve. Megirta a szanszkrit
irodalom történetét is, 1866-ban pedig kitűnő szanszkrit nyelvtanát. A cambridgei egyetemen Kelet-India világtörténeti hivatásáról tartott előadásokat, melyek később külön könyvben is megjelentek. Az összehasonlító vallástörténet
körébe vágnak szintén kinyomatott előadásai, melyeket a westminsteri apátságban tartott, valamint az Összehasonlító mythologia és Adalékok a mythologiai tudományhoz,
stb. Hogy az újkori filozófiában is mennyire
jártas volt, azt megmutatta Kant fő művének,
a tiszta ész kritikájának angol fordításával. Ezek mellett a költészet mezején is sikeres kísérletet tett 1857-ben németül megjelent Német szerelem czímű szép és költői szellemű elbeszélésével, melyet a német közönség nagy tetszéssel fogadott s mely számos újabb kiadást is ért. Angolországban lelkes terjesztője és magyarázója
volt a német költészetnek, különösen Goethének, kinek nevére nagyrészt az ő kezdeményezésére
társaság is alakúit Londonban. Széleskörű tudományos tevékenysége mellett még arra is ráért, hogy napi érdekű eseményekről, tudományos és politikai kérdésekről czikkeket, kisebb tanulmányokat irjon a legelőkelőbb
angol, franczia, német és amerikai folyóiratokba.
Érdemeit az angol nemzet különböző kitüntetésekkel
jutalmazta, melyek közt megemlítjük,
hogy a királyi titkos koronatanácsnak is tagja lett, mely minőségében mint a hindu szellem s vallási és társadalmi felfogás szakavatott
ismerője tett hasznos szolgálatokat. A német tudományos világ, ha már vissza nem édesgethette hazájába, legalább tudományos társulatainak tagjai közt ünnepelte; a franczia akadémia is megválasztotta nyolcz külföldi tagja egyikének. A Magyar Tudományos Akadémiának
is kültagja volt a nagy tudós mintegy negyedszázad óta s néhány évvel ezelőtt Budapestet
is meglátogatta, mely alkalommal tudományos
köreink hírnevét megillető tisztelettel fogadták.
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1900. november 11. https://www.epa.oszk.hu/00000/00030/02441/pdf/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Budenz József A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1428x1785 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Ipacs Eszter |