D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 481_576_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Szerb királyi régensek
B e s o r o l á s i   c í m : Szerb királyi régensek
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Bellimarkovics János
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : Dr. Risztics János
M i n ő s í t ő : alcím
E g y é b   c í m : Protics Szilárd
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-04-28
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 38. évf. 31. sz. (1891. augusztus 2.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Európai országok történelme
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Nemzetközi politika, szervezetek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Ristić, Jovan (1831-1899)
V I A F I d : 37728588
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Belimarković, Jovan (1827-1906)
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Protić, Kosta (1831-1892)
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : régens
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szerbek
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Szerbia
G e o N a m e s I d : 6290252
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Szerb királyi régensek
Bellimarkovics János. Dr. Risztics János. Protics Szilárd.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Bellimarkovics János 1827 január 1-én, Belgrádban született. Tanulmányait az ottani gymnáziumban és a liczeumban kitűnően végezte 1846-ban a szerb kormány Berlinbe küldte katonai kiképezés végett. Poroszországban egy ideig a hadseregben is szolgált. Visszatérvén Szerbiába, 1851-1859-ig mint a katonai akadémiának tanára működött. Ezen idő alatt kivált az 1858. évi szerb szkupstina munkáiban vett igen élénk részt, később pedig a kragujeváczi ágyúöntöde főnökévé neveztetett ki. Midőn pedig Belgrád a török pasa által bombáztatott Mihály fejedelem azzal bizta meg, hogy Szerbia határának fontosabb helyeit erődítésekkel lássa el. Bellimarkovics szervezte 1865-1868 közt a szerb hadseregben addig nem létezett utász (pionir) csapatokat. Midőn 1868-ban hadügyminiszter lett, egyúttal a közlekedési miniszter teendőit is végezte. Neki köszönheti Belgrád a mai kalimegdani szép parkot, sok országútat és hidat is építtetett. Kiszelavoda és Bukovicska-voda fürdőket is ö virágoztatta fel.
Bellimarkovics János tábornok, a szerb királyi régensség harmadik tagja, hazájának újabb átalakulásában mint politikus és mint hadvezér szintén kiváló szerepet játszott. Midőn 1876-ban Szerbia és Montenegró között a szövetség megköttetett és a két kis szerb állam harcza a nagy és még mindig hatalmas Törökország ellen elkezdődött, Bellimarkovics Miklós montenegrói fejedelem táborába küldetett, mint Szerbia képviselője és ott maradván az egész hadjárat alatt, a harczokban, mint egy nagyobb szakasznak parancsnoka vett részt, hanem oly jeles katonának is bizonyult, hogy Miklós fejedelem a kis ország legnagyobb kitüntetésével, az Obilics-féle díszjelvénynyel tüntette ki. 1877 deczember második felében Bellimarkovics az egész szerb hadseregnek, mely Szerbia délkeleti határain volt összpontosítva, fővezényletével bízatott meg és azt rövid idő alatt egyik győzelmes csatából a másikba vezette. Bellimarkovicsot hadvezéri sikeres működése miatt Milán király a Takova-rend nagykeresztjével, II. Sándor orosz czár pedig a Szent-Szaniszló rendjel első osztályával tüntette ki. A háború után Bellimarkovics nyugalomba lépett, mig aztán 1889-ben Milán király regens-nek nevezte ki. Mielőtt regenssé lett, a szerb liberális pártnak kiváló embere és Mihály metropolitának olyannyira hive volt, hogy az egész idő alatt, mig e metropolita Szerbiából száműzve volt, se templomba nem járt, sem a házi szentjét nem ünnepelte, s ez idő alatt született gyermekeit nem kereszteltette meg.
Risztics János 1831-ben született, Szerbiának régi fővárosában, Kragujeváczon, a hol atyja szegény paraszt ember volt. Eisztics, mint kiváló tehetségű tanuló, a szegény diákok szívós kitartásával bevégezvén 1847-ben a belgrádi főiskola tanfolyamát, Szerbia kormánya által 1849-ben Németországba küldetett, hol a berlini és heidelbergi egyetemeken a philosophiai és állami tudományokat hallgatta 1852-ben a heidelbergi philosophiai fakultáson tudori czímet nyert. Ez idő alatt a fiatal szerb tudós német nyelven két könyvet írt. Az egyiknek a czime :"Szerbia szellemi és erkölcsi létének rövid vázlata" (1850), a másik pedig "A szerbeknek újabb irodalmi története."
Risztics visszatérvén Szerbiába, 1854-től 1860-ig előbb a közoktatási, később pedig a külügyi minisztérium hivatalnoka lett, s hivatalos teendőin kivül tudományos és irodalmi dolgozatokkal is foglalkozott. Tulajdonképen csak 1861-ben lépett a politikai pályára, midőn a szerb szkupstina (országgyűlés) titkárává választatott meg.
Midőn Risztics 1868 június 24-én Milánt, a serdülő trónörököst, Parisból Belgrádra hozta, az akkori nagy szkupstina őt Blaznavacz tábornok mellett második királyi régensnek választotta. Szerbiának 1868-ból származó alkotmánya legnagyobb részben a Risztics müve, s általában az akkori regensség minden fontosabb állami és diplomácziai tényének Risztics volt az értelmi szerzője.
Milán király uralkodása alatt Risztics három izben vezette Szerbiának külügyeit és pedig 1872-1873 és 1876-1880 és utolsó izben az 1888-ik évben.
Protics Szilárd 1831 szept. 29-én, Pozsareváczban született. Az alsó gymnázium osztályait Belgrádban bevégezvén, 1848-ban ö'nkénytesen a szerb hadseregbe lépett, melyből aztán 1850-ben az újonnan alkotott belgrádi katonatisztképző akadémiába helyeztetett át. Ez akadémián tanulmányait kitűnő eredménynyel bevégezvén, 1855-ben az állam költségén Poroszországba küldetett, s Berlinben a katonai mérnöki tanfolyamot hallgatta s azután mint szerb katonatiszt, egy ideig Danzigban, később pedig a belga hadsereg egy utász szakaszában hosszabb ideig szolgált. Külföldi tanulmányai és katonai gyakorlatai után a szerb hadsereg kebelébe visszatérvén, a katonai pályán gyorsan emelkedett s 1876-ban az első szerb-török háborúban Alekszinacz város és erősített környéke hősies védelméért, közvetlen a sumatováczi csata után, tábornoknak neveztetett ki.
1873-ban Szerbia hadügyminisztere lett. Szerbiának Törökország ellen másodízben viselt háborújában, 1877-ben, Protics mint a fő-hadparancsnokság táborkarának főnöke működött, s királya a sikeres háború után nagy kitüntetésekkel halmozta el és fő udvari marsaljává nevezte ki. E hivatalából Protics rövid idő múlva feltűnő módon előbb Nisbe, későbben pedig Negotinba küldetett parancsnoknak, 1883-ban pedig nyugalomba helyeztetett.
De Szerbiában akkor már az állami viszonyok egyrészt a kormányon levő haladó-pártiak viselt dolgai, másrészt meg Milán király szomorú családi ügyei miatt az alkotmányos útról letérve, odáig jutottak, hogy Milán király nem tudván, és talán nem is akarván a bonyolult helyzetből kiszabadulni, leköszönt és leköszönése előtt egykori bizalmas emberét, - a liberális Risztics mellé a konzervatív pártnak kiváló férfiát, - Protics Szilárd tábornokot második régenssé nevezte ki.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. augusztus 2.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Pollák Zsigmond: Trónváltozás Szerbiában : Risztics János, szerb régens
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1140x792 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna