D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : dualizmus_mo.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/060900/060976/dualizmus_mo_kiskep.jpg F ő c í m : Magyarország a dualizmus idején B e s o r o l á s i c í m : Magyarország a dualizmus idején S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Antos U t ó n é v : Gábor I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-11-19 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-11-11 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918 T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Magyar belpolitika T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Magyar külpolitika T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament T á r g y s z ó : kiegyezés kora M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : dualizmus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : országgyűlés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kormány M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állam M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : világnézet elvek száma szerint M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 20. század M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Magyarország a dualizmus idején 1867-1914
Politikai viszonyok a dualizmus idején
1. A pártok
- a pártok közötti alapvető különbséget a kiegyezés elfogadása/elutasítása jelentette (ezt nevezzük közjogi kérdésnek)
- a korszakban a kormánypárt (a Felirati Pártból kialakuló Deák-párt, majd
Szabadelvű Párt) elfogadta a kiegyezést és különböző eszközökkel igyekezett biztosítani a parlamenti többségét
- az ellenzék (a Határozati Pártból kialakuló Országos 48-as Párt, majd Függetlenségi Párt) elutasította a kiegyezést, de valódi alternatívát nem tudott kínálni, mivel a 49-es alapokhoz akart visszatérni
- átmenetet képviselt a Balközép Párt, amely elfogadta a kiegyezést, de nem fogadta el a közös ügyek rendszerét
- a közjogi kérdés körüli folyamatos viták elvonták a figyelmet a valódi problémákról
- a kormánypárti többséget nyílt szavazásokkal, magas vagyoni cenzussal és választási csalásokkal biztosították (pl. virilisták)
- az első válságra 1875-ben került sor, amikor Andrássy Gyula külügyminiszter lett, így a Deák Párt elveszítette vezetőjét. A válságot az oldotta meg, hogy egyesült a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egy részével ("szögre akasztotta a bihari pontokat")
- A másik része létrehozta a Függetlenségi Pártot.
- Később létrejöttek a munkásságot képviselő pártok is.
"A balközép körnek tagjai azon nézetből indulnak ki, hogy Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett, szabad és független ország, azt tekintették közjogi szempontból a párt mindenekelőtti feladatának, hogy az minden alkotmányos eszközzel odahasson, hogy mindazon törvények, melyek hazánk említett függetlenségével ellentétben állnak, megszüntessenek; megszüntessék ennek folytán a delegáció intézménye és a közös minisztérium; azon törvényes intézkedések pedig, melyek biztosításukra szükségesek, létesítessenek; a magyar hadsereg, pénz- és kereskedelmi ügyeink függetlensége, hazánk törvényes függetlenségének diplomáciai elismerése."(Bihari pontok)
Milyen kérdés áll a politikai élet központjában?
Pártviszonyok a dualizmus idején
2. Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875-90)
- Az ellenzék "generálisnak", a kormánypárt parlamenti képviselőit "mamelukoknak" (a vezér akaratát gondolkodás nélkül végrehajtó szolgáknak) nevezte
- alsótábla helyett képviselőház, felsőtábla helyett főrendiház
- lépések a polgári állam kiépítésére:
- közigazgatási reform: a kiváltságos területek (székely, jász, kun, hajdú) beolvasztása a megyékbe
- a megyék jogait csökkentették és kiépítették a központi államigazgatási hivatalok megyei szerveit
- felállították a városokban a rendőrséget, vidéken a csendőrséget
- fejlesztették a postahálózatot és az iskolarendszert
- a parlament csak a közös költségvetés és az újonc-megszavazáson keresztül tudott beleszólni a közös ügyekbe
- Tisza bukását a véderő-vita okozta. Ferenc József növelte volna az újonclétszámot és eltörölte volna, hogy erről az o.gy. dönthessen. Tisza csak az emelést támogatta, ezért tudta, hogy F.J. le fogja mondatni.
- Előtte viszont javasolta, hogy Kossuthnak ne kelljen kérelmeznie a magyar állampolgárságot (egy törvény szerint, aki sokáig él külföldön az elveszíti az állampolgárságát, ha nem kéri megújítását). Ezt F.J. elutasította, ezért Tisza lemondott.
- Utódai közül kiemelkedik Wekerle Sándor, aki folytatta a polgári állam kiépítését: bevezették az állami anyakönyvezést, kötelezővé tették a polgári házasságkötést, egyenjogúvá tették a zsidó vallást. Gazdasági reformjai: ezüstalapról áttért az aranyalapra, a forint helyett bevezették a koronát.
Tisza és Wekerle
3. Az 1905-ös válság
- a XX. század első éveiben kiújult a véderővita.
- az ellenzék obstrukcióval próbálta próbálta megakadályozni az elfogadást.
Obstukció: az ellenzék húzza az időt, hogy ne jusson idő a szavazásra. Eszközei: hosszú felszólalások, név szerinti szavazás. Az ellenzék azért alkalmazza ezt, mert nincs más eszköze a kérdés befolyásolására.
- F.J gróf Tisza Istvánt nevezte ki miniszterelnöknek, aki az ún.
zsebkendőszavazással (1904) megváltoztatta a házszabályt és letörte az obstrukciót. Erre az ellenzék összetörte a berendezést, majd F.J. feloszlatta az o.gy-t és új választásokat írt ki.
A zsebkendőszavazás
- az események hatására az ellenzék összefogott és az 1905-ös választásokon győzelmet aratott
- a koalíció tagjai nem fogadták el a kiegyezést, ezért F.J. nem őket bízta meg kormányalakítással
- erre a szavazóik és a megyék ellenállást kezdtek, amire válaszul a belügyminiszter kezdeményezte az általános szavazati jog megadását
- a koalíció végül elfogadta a kiegyezést, de éppen ezért fel kellett adnia programját
-1910-től ismét Tisza István lett a miniszterelnök, aki elfogadtata a véderőjavaslatot
- a fejlődés 1840-es évektől kezdődött, majd folytatódott az önkényuralom időszakában is, de felerősödött a kiegyezés után a politikai stabilitás megteremtése miatt
- jelentős külföldi tőke áramlott az országba (főként osztrák, német és angol), de fokozatosan nőtt a hazai tőke aránya
- leggyorsabban a bankszektor fejlődött
- nagy infrastruktúrális beruházások mennek végbe:
folyószabályozások és vasútépítések. Ezek sok munkaerőt igényeltek kb. 1890-ig. Az ott dolgozókat nevezzük kubikusoknak.
- a vasút nálunk is húzóágazattá vált, fontos nyersanyag-lelőhelyeket kapcsolt össze a feldolgozóipari központokkal
- a korszak végére sűrűsége megfelelt az európai átlagnak
- a gazdasági fejlődés oka az ipari forradalom
Gazdasági fejlődés a dualizmusban
1. A gazdaság fejlődése
A vasúthálózat fejlődése
2. Az állam szerepe a gazdaságban
- jelentős forrásokat biztosított az árvízvédelemre
- kamatbiztosítási törvény: a vasútépítő cégeket veszteség estén az állam kárpótolja (a kormány felismerte a vasút gazdasági jelentőségét fellendíti az ipart és a m.g-ot is)
- Baross Gábor(a "Vasminiszter") államosította a vasutakat, így létrejött a MÁV. Ezzel egységes menetrend és tarifarendszer jött létre
-a korszak végére a vasutak behálózták az országot
- adókedvezményeket biztosított az iparnak (ipartámogatás)
- ösztönözték a modern vagy eddig nem gyártott iparcikkek előállítását
- a közös vámterület nagy piacot biztosított és megvédte a gazdaságot a külső versenytől, de az osztráktól nem
- az erős gazdaságban látták a politikai önállóság alapjait
A folyószabályozások eredményei
A vasút, mint húzóágazat
Hol áll Baross Gábor szobra?
3. A mezőgazdaság fejlődése
- a folyószabályozások után
megnőtt a művelhető területek nagysága+gépesítettség növekedése+vetésforgó elterjedése+ hitelviszonyok javulása termésnövekedés
- fő terménye a búza, amelynek jelentős részét a Monarchiában (közös vámterület) és külföldön értékesítették
- a gépesítés csak lassan haladt, mivel a demográfiai robbanás miatt sok olcsó munkaerő volt
- nőttek a termésátlagok(gépesítés- összefügg az iparral)
- fejlődés főként a nagybirtokokon volt jellemző
- megjelent a burgonya, a cukorrépa és a kukorica termesztése
- a homokterületeken megkezdődött a gyümölcsfélék és szőlő termesztése (a szőlő jelentős részét a filoxéra kipusztította)
- a birtokszerkezet aránytalan volt (kevés középbirtok)
- a nemzeti jövedelem nagyobb része innen származott
-itt dolgoztak a legtöbben (75-ről 65%-ra csökkent korban)
A búzatermesztés alakulása
A búza és a liszt kivitelének alakulása
4. Az ipar fejlődése
- a magyar ipar fejlődését segítette a külföldi tőke beáramlása, valamint a Monarchia egységes piaca és a rendelkezésre álló nyersanyagok és az
infrastruktúra fejlődése (pl. vasút)
- leggyorsabban az élelmiszeripar fejlődött. A terménykereskedők fektették ebbe a pénzüket. Legjelentősebb a
malomipar volt, amelynek Bp volt a központja. Fellendülését elősegítette a Mechwart-féle acélhengerszék. Fejlődött a szesz- és a cukoripar is
- kevésbé fejlődött volt a textilipar a cseh-osztrák verseny miatt
- a nehézipar központjai szén- és vasérc bányászathoz kötődtek: a Felvidéken Rimaszombat-Rozsnyó-Kassa környékén (+borsodi szén), Erdélyben Krassó-Szörényi iparvidék alakult ki.
- a korszakban a magyar ipar gyorsabban fejlődött, mint az osztrák
- szénbányák: Mecsek, Dorog, Tatabánya, Petrozsény
- a második ipari forradalomba bekapcsolódott az ország pl. Kandó Kálmán feltalálta a villanymozdonyt. Találmányok: transzformátor, porlasztó. Megjelenik a vegyipar és a villamosítás kezd elterjedni.
Mechwart-féle acélhengerszék
Magyarország bányászata, vas- és acéltermelése
Társadalom a dualizmus idején
1. Torlódó társadalom
- Az első ipari forradalom késve jelentkezik, gyakorlatilag összekapcsolódott a másodikkal, ezért az általuk kiváltott társadalmi változások is összevontabban jelentkeztek.
- Az országban (a régióban) sokáig egymás mellett élt a régi, feudális társadalom és az új, polgári (ipari, tőkés) társadalom.
A torlódó társadalom
2. Az agártársadalom
- Közös bennük az, hogy életük, jövedelmük a földhöz kapcsolódott, általában vidéken éltek.
a) Nagybirtokosok (arisztokraták):
- kb. 2000 család
- kb. a földek 30-40%-át birtokolják
- birtokaik kapitalista nagyüzemek voltak
- tőkéjüket az iparba és a kereskedelembe is befektették
- a politikai hatalom is az ő kezükben volt, ezért jelentős összefonódások alakultak ki a nagypolgársággal
- zárt világot alkottak, amelyet a jólét, a műveltség és az utazások jellemeztek
- Azért, hogy a jólétet biztosítsák, hitbizományokat alapítottak. Ezeket nem lehetett felosztani, elárverezni. Csak meghatározott módon öröklődhetett, de az örökös kötelessége volt a birtok jövedelméből a biztosítani a rokonság életkörülményeit.
b) úri középosztály:
-erősen differenciált réteg (nagy különbség a rétegen belül)
- közös bennük, hogy közepes jövedelemmel rendelkeztek
- két csoportjuk van: az egyik csoport
nemesi származású és közepes birtokokkal rendelkezett
- jelentős szerepet játszottak a helyi közéletben
- Egy részük a passzív ellenállás, kártalanítás elhúzódása és szakszerűtlen gazdálkodás miatt sokan elszegényedtek és elveszítették földjeiket. Őket nevezzük
dzsentriknek. Kapcsolataiknak köszönhetően a hivatalokban és a hadseregben vállaltak állást.
- a másik csoportot lásd az ipari társadalomnál
c) Parasztság (a társadalom legnagyobb részét alkotta):
- erősen differenciált réteg
- a nagy népességszaporulat miatt jellemző volt a telekaprózódás
- a gazdag parasztság közepes birtokkal rendelkezett, napszámosokat (bérmunkásokat) alkalmazott, vállalkozott (tej-, malom-, szeszipar)
- a középparasztság néhány jobbágytelken gazdálkodott, amelyből el tudta tartani magát
- szegényparasztság: 1/4-1/2 jobbágytelke volt, amelyből nem tudott megélni, azért bérmunkát (napszámot) is vállalt a gazdag parasztság vagy az arrisztokrácia földjein.
-agrárproletárok: föld nélküli réteg, akik a folyószabályozásokon, vasútépítéseken, nagy építkezéseken dolgoztak. Ezek megszűnése után (kb. 1890-es évek) helyzetük nehezebbé vált. Ekkor indultak meg a Viharsarokban (Körös-Maros köze) az aratósztrájkok.
- cselédek, béresek: az uradalmi birtokokon éltek, rossz életkörülmények között. Munkájukért szállást, ellátást és kevés pénzt kaptak. A népességrobbanás növelte kiszolgáltatottságukat.
3. Az ipari társadalom
- életük és jövedelmük az iparhoz/tőkéhez kapcsolódott, lakóhelyük általában a város volt
a) nagypolgárság:
- gyárosok, bankárok tartoztak ide
- egy részüket a terménykereskedelemből meggazdagodott zsidó kereskedők alkották
- szűk csoport volt, elzárkóztak a többi csoporttól
- keresték a kapcsolatot az arisztokráciával, így jelentős összefonódások alakultak ki a két csoport között
- külsőségekben, életmódban az arisztokráciát követték (pl. kastélyok)
- közvetlenül nem politizáltak, de kapcsolataikon keresztül tudták érvényesíteni érdekeiket
- az arisztokráciától eltérő értékrenddel rendelkezik
- a századforduló környékére jött létre ez a réteg
b) úri középosztály:
- a másik csoportját a városi értelmiség alkotta
- beletartoztak a betelpülő cseh és német polgárok, a zsidó értelmiségiek és dzsentriből hivatalnokká váló magyarok is
- keveredtek benne a dzsentri és a polgári gondolkodás elemei
- ez a réteg biztosította az átjárást az régi és az új társadalom között
c) kispolgárság:
- ide tartoztak azok, akik saját műhellyel rendelkeztek, valamint az állami alkalmazottak közül a rendőrök, csendőrök, vasutasok és a hadsereg altisztjei
- felemelkedési lehetőségük az volt, ha tudták gyerekeiket taníttatni
d) munkásság:
- az iparban dolgoztak
- a szakmunkásoknak jobb helyzetük volt, mint a képzetleneknek
- a szakmunkások jelentős része külföldről jött
- képzetlenek keveset kerestek, mivel túlkínálat volt munkaerőből
- alacsony volt a női- és gyerekmunka aránya, részben a túlkínálat, részben a textilipar fejletlensége miatt
- a század végén létrehozták politikai pártjukat a Magyar Szociáldemokrata Pártot, amelynek újságja a Népszava volt
- a XX. század elején több tüntetést is szerveztek a választójog megadásáért
A fóti kastélyban nevelkedtem. A kastély parkját magas fal vette körül. Hermetikusan elzárták a falutól, az országtól. Tévedés volna azt hinni, hogy az arisztokrata gyerek élete kényelmes volt. Igaz ugyan, hogy mindent megkapott, amit a szeme-szája megkívánt. Hamar meg kellett tanulniuk, mit jelent a kiváltságosság, az etikett és minden, ami a hatalom érdekében van. Inkább a külsőségekre és a nyelvtanulásra helyezték a hangsúlyt, mint a komoly elmélyedést kívánó tanulmányokra. A reprezentálni tudás és viselkedés volt a fontos (Károlyi Mihály)
A pénzt valamire való ember örökli, nem megkeresi. (Voltak olyan hitbizományok, amelyek alapítólevelében külön szakasz tiltotta, hogy a hitbizomány örököse olyan nőt vegyen feleségül, akinek a családfája nem mutat fel a két ágon legalább 16 nemesi származású őst" (Károlyi Mihályé Andrássy Katinka)
Dzsentri kúria
A gazdag- és a szegényparasztság
Törley József kastélya Budafokon
Az értelmiség és a kispolgárság
A munkásság lakáskörülményei
Életmód a dualizmus idején
1. A boldog békeidők
- az I. világháború után visszatekintve nevezték el így ezt az időszakot
- polgárosodás és technikai fejlődés összekapcsolódott
- a felsőbb társadalmi csoportoktól terjedt lefelé, de a parasztságot alig érintette a fejlődés
- javult az élelmezés, nőtt a lakások alapterülete és komfortja (a középosztály 4-5 szobás lakásban élt és cselédet tartott)
- fejlődtek a higiéniai és egészségügyi viszonyok, kiépült a városokban az ivóvízhálózat, megindult a csatornahálózat kiépítése csökkent a halálozás
- munkaidő csökkentése az embereknek megnőtt a szabad idejük+ több pénzük lett sportok, utazás, turizmus megjelenése
- megjelenik a modern életmód a nagyvárosokban (egyidőben Ny-Európával): mozik, kávéházak, áruházak (szórakoztatóipar megjelenése az technikai lehetőségekre alapozva), női szerepek változása
- tömegkultúra megjelenése: tömegsport, bulvársajtó
- a nagyvárosokban átalakulnak a viselkedési minták
Az új szórakozási formák: a sport és a mozi
Egy kedvelt utazási célpont: A Magas-Tátra
2. A Millennium
- a honfoglalás 1000 éves évfordulóját nevezzük így, amelyet 1895-96-ban rendeztek meg
- az egész országban ünnepségeket, megemlékezéseket tartottak
- az események központja Budapest volt, amely fejlődésének jelentős lökést adott az eseménysorozat
- az események központja a Városliget volt
3. Budapest fejlődése a XIX. században
- hatalmas fejlődésen megy keresztül, világvárossá fejlődik
- lakosságszáma 1848-ban 150.000 fő, a kiegyezéskor 250.000 fő, a századfordulón 700.000 fő (gyorsabban nőtt, mint az országé)
- fejlődésének tényezői:
- központi fekvése
- a vasúthálózat sugaras-centrális szerkezete (központ: Bp)
- politikai központ volt, itt voltak a központi hivatalok
- a feldolgozóipar központja lett (gépipar, malomipar)
- pénzügyi központtá vált
- rendelkezésre állt a szakképzett munkaerő, tőke, infrastruktúra
- a politikai vezetőréteg célja Bécs utólérése volt, ezért jelentős beruházások voltak
- oktatási-kultúrális központ lett (közoktatási hálózat, egyetemek, Akadémia,múzeumok)
- 1873: Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozták Bp-et
- az infrasturktúra fejlesztésére létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, ennek vezetője volt br. Podmaniczky Frigyes
- jelentős épületek jöttek létre: Operaház (Ybl Miklós), Parlament (Steindl Imre), Mátyás templom (Schulek Frigyes), Margit-híd, Szabadság-híd (Ferenc József-híd)
- a Millenniumra készült: Vajdahunyad vára, földalatti (Millenniumi vasút) tömegközlekedés megjelenése,
- a városban egymástól eltérő funkciójú negyedek jöttek létre:
- belváros: gazdasági és politikai központ,
- Nagykörút: valamikori Duna-ág helyén lakóépületek jöttek létre, főként a középosztály számára
- Andrássy út (Sugárút): villák épültek
- a külvárosokban a Duna mentén működtek a gyárak, körülöttük a munkásnegyedek
- a fejlődés hátránya volt, hogy a főváros és a vidék fejlődése nagyon elvált egymástól
és a településszerkezet aránytalanná vált, azaz nem voltak olyan vidéki városok, amelyek ellensúlyozni tudták volna Bp-et
Budapest területi fejlődése
A földalatti korabeli ábrázolása
3. Az oktatás a dualizmus idején
- a kormányok fontosnak tartották a fejlődés és a magyarosítás szempontjából (asszimiláció az oktatáson keresztül)
- jelentős erőforrásokat fordítottak rá
- 1868-ban elfogadták az Eötvös József által beterjesztett
népiskolai törvényt, amely előírta a tankötelezettséget 6-12 éves kor között. Célja a műveltség emelése volt.
- ezért jelentő számú elemi iskola épült az analfabéták aránya 2/3-ról 1/3-ra csökkent
- nőtt a gimnáziumok száma nőtt az érettségivel rendelkezők száma (az érettségi a középosztályhoz való tartozást jelentette)
- új egyetemek jöttek létre (pl. Kolozsvár, Pozsony) európai szintű értelmiségi réteg jött létre
- az iskolafenntartók közül továbbra is kiemelkedik az egyház
- a tanyavilág és az aprófalvak lakóinak egy része nem tudott részt venni benne
A nemzetiségi kérdés a dualizmusban
1. A nemzetiségi kérdés 1849-68 között
- a nemzetiségek nem kapták meg azokat, amiket a Habsburgok ígértek nekik a szabadságharc alatt (pl. területi autonómia)
- a helyzetük mégis kedvezőbbé vált az önkényuralom alatt: a magyarok elnyomása miatt kevésbé tartottak a magyar nemzetállami törekvésektől (erőszakos asszimilációtól)+ a passzív ellenállás miatt jelentős pozíciókat kaptak a közigazgatásban, amely erősítette a nemzeti öntudatukat
- a magyarok továbbra is nemzetállamot, a nemzetiségek területi autonómiát akartak, az álláspontok nem közeledtek
- Kossuth Dunai konföderációs terve jelentős engedményeket tartalmazott, pl. a helyi önkormányzatok szerepének erősítését. Ez a magyaroknak túl sok, a nemzetiségeknek túl kevés volt, viszont a magyarok ráébredtek, hogy Ma.o túl gyenge, ezért vagy Ausztriával egyeznek ki vagy a szomszéd népekkel lépnek szövetségre
A nemzetiségek helyzete az újabszolutizmus idején
Magyar karikatúra az újabszolutizmus nemzetiségi politikájáról
Miért felel és miért nem felel meg a valóságnak a karikatúra?
- a kiegyezéssel a magyarok ismét a nemzetiségek "fölé" kerültek, így újra megindul a nemzetállam kiépítése, ezért
elutasítják a kiegyezést
- a csehek és a horvátok a dualizmus helyett trializmust akartak
- az o.gy. 1868-ban elfogadta a br. Eötvös József által kidolgozott
nemzetiségi törvényt:
Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja
"magyar országgyűlés tanácskozása nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók"
A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezéseikben a lehetőségig ezek nyelvét használják.
c) A horvát-magyar kiegyezés (1868)
b) A nemzetiségi törvény (1868)
Az ország minden lakosa igénybe veheti saját községi birósága előtt anyanyelvét. A biró a panaszt vagy kérelmet, a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el
"A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni."
"az állam köteles ez az állami tanintézetekben lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik."
" bármely nemzetiségű honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek jogában áll saját erejökkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani."
- széles körű nyelvhasználatot biztosít a nemzetiségeknek az oktatás, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás alsó és középső szintjén
- személyi autonómiát adott, de területi autonómiát nem
- engedélyezte az anyanyelvi oktatást az állami iskolákban, amelyet az állam finanszírozott (vegyes lakosságú vidékeken azoknak a nemzetségeknek, amelyeknek az aránya elérte a 20%-ot)
- lehetőséget adott a nemzetiségeknek az iskolaalapításra
- nemzetiségi egyesületeket hozhattak létre
- a területi egység és az egy politikai nemzet elve viszont megmaradt, így a nemzetiségek politikai szervezetet nem alapíthattak
- európai összehasonlításban a törvény megfelelt a kor Ny-európai mintáinak
- a horvátok perszonáluniót és Fiume (ma: Rijeka) átadását (Mária Terézia óta Magyarországhoz tartozott, de többségében olaszok lakták) akarták
- a magyar o.gy. lefogadta a tartomány területi autonómiáját
- a horvátok saját o.gy-ük lehetett (szabor), 40 képviselőt küldtek a magyar o.gy. képviselőházába és 3-at a felsőházba, valamint a magyar kormánynak volt egy horvát minisztere is
- a tartományt a bán vezetette, aki irányította a közigazgatást, az igazságszolgáltatást és az oktatást (belpolitikában önállóság)
- a kiegyezést a horvátok nehezen fogadták el, mert a Habsburg Birodalmon belüli teljes önállóságra törekedtek (trializmus-háromközpontúság)
- ennek alapját az illírizmus adta (délszláv népek egyesítése horvát vezetéssel)
- Fiume végül magyar igazgatás alá került, de hivatalos nyelve az olasz lett
a) A nemzetiségi kérdés a kiegyezésig
Karikatúra a horvát-magyar kiegyezésről
2. A nemzetiségi kérdés 1914-ig
a) A népességszám változása
- a korban demográfiai robbanás játszódott le, azonban ennyi embernek a mezőgazdaság már nem, az ipar még nem tudott elegendő munkahelyet biztosítani (későn indult meg az ipar fejlődése)
- a migrációnak (vándorlásnak) három fajtája alakult ki:
- a belső vándorlás, amely főként Bp-re irányult
- kivándorlás Amerikába
- bevándorlás Cseh- és Németországból szakmunkások, Galíciából zsidó polgárok
- a legjelentősebb az Amerikába vándorlás volt, összesen kb. 1,5 millió ember ment ki, főként a Felvidék keleti részéről és Kárpátaljáról (főként szlovákok mennek ki)
- németek kivételével a többi nemzetiségben döntő többségben volt a parasztság
Népesedési folyamatok
Migrációs folyamatok
b) A magyarság arányának változása
- a magyarok aránya a korszakban 41%-ról 54%-ra nőtt. Ennek három oka volt:
- a természetes szaporodás
a magyarok körében nagyobb volt, mint a nemzetiségek körében (kivéve németek, szlovákok)
- a migrációs egyenleg(bevándorlás-kivándorlás különbözete) a magyarság szempontjából kedvezőbb volt, mivel a nemzetiségiek (főleg a szlovákok) közül többen vándoroltak ki, mint a magyarok közül, valamint a bevándolók a magyarságba asszimilálódott
- asszimiláció(beolvadás): főként a németek és a zsidók asszimilálódtak, elsősorban Bp. volt az asszimiláció területe (a nemzetiségi tömbök érintetlenek maradtak). Összesen kb. 2 millió fő asszimilálódott.
Karikatúra a kivándorlás okairól
A magyarság arányának növekedése
Magyarország etnikai összetétele 1910-ben
c) A magyar nemzetiségi politika
- a jelentős természetes asszimiláció mellett kevésbé volt jelentős az erőszakos asszimiláció, mivel az átlagember alig került kapcsolatba az állammal (még csak kiépülőben volt a polgári állam)
- az erőszakos asszimiláció elsősorban az értelmiségre hatott (ha hivatalban akart dolgozni), ill. az oktatás terén volt rá lehetőség:
- nem hajtották végre a nemzetiség törvény bizonyos elemeit (ez kiváltja a nemzetiségek tiltakozását)
- akadályozták a nemzetiségi középiskolák működését
- nehezítették a nemzetiségek bejutását a felsőoktatásba
- 1879: bevezették a magyar nyelv kötelező tanítását
a nem magyar nyelvű iskolákban (az 1868-as törvény szerint nem kellett még tantárgyként sem oktatni a magyar nyelvet)
-1907: Lex Apponyi: " A nem magyar tanitási nyelvű elemi iskolákban a magyar nyelv a kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni."
- ezek ellenére a nemzetiségiek 75%-a nem tudott magyarul (jelentősebb az analfabétizmus), tehát csekély eredménye volt
- a nemzetiségekkel a viszony egyre inkább elmérgesedett:
- a Monarchia föderatív átalakítását akarták
- az új nemzetállamok (Szerbia, Románia) kultúrálisan és anyagilag is támogatták őket
- a földkérdés megoldatlansága és a nemzetiségi értelmiség megerősödése fokozta az ellentéteket pl. Memorandum-per
- a korszak végére felmerült az elszakadás gondolata is
Az asszimiláció okai
d) A zsidóság és a cigányság helyzete
- kimondták a zsidó vallás egyenjogúságát, majd 1895-ben a bevett vallások közé emelték
- a kereskedelemben és az értelmiségi pályákon dolgoztak
- gyorsan
asszimilálódtak, néhányan nemesi címet is kaptak (pl. Wolfner)
-a politikai elit befogadó magatartást tanusított
- kismértékben jelen volt az
antiszemitizmus, főként a kispolgári rétegben pl. tiszaeszlári per
- a korban jelentős cigány népesség vándorolt be Románia felől
- egy részük letelepedett életmódot folytatott
- szakmáik: kovács, lókereskedő (kupec), zenész, de sokan éltek alkalmi munkákból
- a kormány kísérletet tett az oktatásba való bevonásukra
Baross Gábor "megszelidíti" a magánvasutakat
"1892-ben 300 tagú küldöttség vitte az uralkodóhoz az emlékiratot, amelyben [a románok] sérelmeiket sorolták fel, és követeléseiket ismertették. Ezek lényege Erdély autonómiájának helyreállítása, a románok által lakott területeken román hivatalnokok alkalmazása és a román nyelv használata, teljes nemzetiségi egyenjogúság. Ferenc József azonban nem fogadta a delegációt, s a memorandumot felbontatlanul átküldte a magyar kormányhoz. Ezen felháborodva a
román vezetők magyarul és idegen nyelven is közzétették az anyagot. A magyar államügyészség erre azzal válaszolt, hogy "sajtó útján elkövetett nemzetiségi izgatás" címén vádat emelt ellenük, s a kolozsvári törvényszék egy-két éves államfogházzal sújtotta őket." (Romsics Ignác, történész)
A Memorandum-per
A kép felirata: "Munkára, szolgálatba! Vége a czigány dicsőségnek! (1893) D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Havas Melinda: A dualizmus kora A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 79 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 5. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 79 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x464 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 180 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |