D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : v_mihaly_csongor_es_tunde2.jpg
C Í M 
F ő c í m : Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
B e s o r o l á s i   c í m : Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Kitley
U t ó n é v : Dalma
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-09-26
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2016-01-24
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Kitley Dalma
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Műelemzés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Vörösmarty Mihály (1800-1855)
V I A F I d : 59090454
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : dráma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : drámai költemény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1830
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : 4. Cselekmény 1. Korszak bemutatása, írói pályakép - Vörösmarty joggyakorlatai során részeletes képet kapott az ország helyzetéről - A politikai életben a változást és reformokat kívánó körökhöz tartozott 2. Motiváció, forrás - Eredménytelen országgyűlés -> kiábrándulás a közéletből, romantikába, szerelembe menekülés 3. Műfaj - dramatizált népmese Ideológiai háttér 5. Szerkezet A, Lineáris szerkezet - 5 felvonás alapján: klasszikus drámai szerkezet 9. szereplők Vörösmarty már epikus műveiben is nagy hangsúlyt helyezett a szereplők megalkotására. - Csongor : útkereső, cselekvő hős, aki Vörösmartyt érdeklő kérdéseket, problémákat vet fel. - Tünde az eszményi boldogság megtestesítője Csongornak, feláldozza a halhatatlanságát. - Balga: jellegzetes népi figura, népmesékre jellemző túlzásokkal. - Ilma: népmesehős. 7. Megoldás, zárlat Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde "Ahol az ég és a föld találkozik." - Forrás: Gyergyei Albert széphistóriája (16. század) - Shakespeare: Szentivánéji álom - Népmesei vándormotívumok - Vörösmarty: színjáték - Drámai költemény / Emberiségdráma: Olyan műfaj, mely a romantika korában jött létre más műfajok összekapcsolásával. Cselekményében a főhős az egész emberiségre vonatkozó kérdésekre keresi a választ. - Aktívan részt vett a magyar nyelvújítás harcaiban B, szimmetrikus szerkezet: körként ábrázolható tér- és időszerkezet Középpontban: Csongor út- és boldogságkeresése I. Térben keresi a boldogságot, a kiteljesedést: - Önmagába visszatérő út: A kiindulópont a kert, a virágzó fával, a végpont az elvadult kert . -> az emberi boldogság és kiteljesedés nem a tér függvénye - kert = toposz : élettér, Édenkert, visszatérve nem találjuk otthonunkat II. Időben keresi a boldogságot: A történet estétől éjfélig, sötétedésig tart. A körkörösség, az önmagába visszatérés ismét azt jelzi, hogy a boldogság nem a múló idő függvénye. III. Hármas út: - Három vándor: egy-egy hatalmassá növesztett szenvedély - Nincsenek párbeszédek, csak monológok - A polgári világ háromféle kiteljesedési lehetőségét jelképezik: A Kalmár: : gazdag kereskedő, úgy véli, hogy pénzzel bármit megvehet. A polgári világ haszonelvűségét, a pénz mindenhatóságát szimbolizálja. A Fejedelem: Mind nagyobb és nagyobb hatalomra, területekre és birtokokra vágyik. Úgy véli a boldogság útja a hódításban, és a győzelemben van. A Napóleon-kultusz jelképe, a világot leigázni tudó emberi erőt példázza. A Tudós: Saját igazát, amivel ő bölcsebb másoknál, nem adná semmiért. A felvilágosodás racionalizmusának jelképe, az ész mindenhatóságába vetett hit kifejezője. - Mindhárom allegorikus szereplő reményeit elvesztve, kisemmizve érkezik vissza a kiindulópontra. - Mindezzel Vörösmarty az öncélú okoskodást, filozofálást mutatja céltalannak, oktalannak. IV. Filozófiai szinten - Az Éj monológja - A semmit jeleníti meg - Reménytelenséget sugároz - Minden múlandó, az emberi élet pillanatnyi és hiábavaló -> Ironikus távlatokba helyez minden kiteljesedést. Mindez azt a gondolatot erősíti Csongorban, hogy a világban nincs fejlődés és semmi, ami öröktől fogva létezik. "De hol lesz a kő, jel s az oszlopok Ha nem lesz a föld, s a tenger eltűnik Fáradtan ösvényikből a napok Egymásba hullva összeomlanak, A Mindenyész, és a végső romjain A szép világ borongva hamvad el, És hol kezdve volt, ott vége lesz Sötét és semmi lesznek: én leszek Kietlen, csendes, fény nem lakta Éj." ' - Balga és Ilma a mindennapokban találják meg a boldogságukat - Csongor és Tünde a szerelemben - Tündének fel kell adnia halhatatlanságát, hogy szerelmük beteljesülhessen - Az egész művet átható ellentmondások nem oldódnak fel Vörösmarty fel akarja oldani a filozófiai, bölcseleti, történelmi, lételméleti antitéziseket, ám ez csak érzelmi szinten sikerül. Két ember kapcsolata, a szerelem, az egymásra találás nem válasz a világra, hanem menedék az elől, elviselhetőségének lehetősége. "Így fogunk mi csendben élni, S a bajoktól messze lenni; Hagyd virágzó ajkaidnak Rám omolni csókjait, És fogadd el ajkaimnak Szívből áradt válaszit. Megzavarhatatlanul Így fogunk mi kéjben élni, S a világgal nem cserélni." - Mirígy: negatív hős, a boldogságkeresők akadályozója, a mesékhez hűen elbukik a végén 10. Nyelvi stílus: - Mű nyelvezete tükrözi a nyelvújítás utáni magyar irodalmi nyelv állapotát - Vörösmarty nagy nyelvteremtő és a nyelvvel ábrázolni tudó érzéke is megjelenik - A mű nyelvezete különböző társadalmi rétegeknek megfelelően összetett: Nagymonológok: filozofikus, emelkedett nyelvi réteg Dialógusokban: köznapi, természetesen mondható színpadi szöveg Balga és Ilma: népies réteg Ördögfiak beszélgetése: archaikus nyelvi réteg, a pogány kori hagyományok 11. Verselés: Nem egységes - Dialógusok: négyes vagy negyedfeles trochaikus sorokból állnak, rímes és rímtelen részek egyaránt találhatók. - Monológok: versformája ötös és hatodfeles drámai jambus. -Záródal: sorainak lejtését az anapesztusok határozzák meg. 12. A mű utóélete - 1830-ban jelent meg Székesfehérváron, a pesti cenzor nem engedélyezte a kiadást - Kezdetben a kritika és a közönség egyaránt hidegen fogadta - Kölcsey is háromszor olvasta el, mire megtetszett neki és igazi nagy műnek tartotta. "Ezen harmadik olvasás megkapott. Ezer oda nem valók és másképpen valók mellett is Csongor kincs. Hidd el nekem édes barátom, a mi Vörösmartynk nagy költő, s ritkán nagyobb, mint Csongor sok helyeiben. Minden dramaturgiai kritikázás ellenére, akárki mit mond, én a nemzetnek Csongorért szerencsét mondok" - Sok évtized telt el, mire a Csongor és Tünde Vörösmarty költői nagyságának fő bizonyítékai közé került. - Ősbemutató: 1879. december 1. - Nemzeti Színház - Számos feldolgozás: Balett (1959), bábjáték (1974), musical (1974), opera (1985), film (1986). "Ébredj föl, vagy ha még álmodni jobb, Menj, álmodd vissza, amit álmodál, Mert a valóság csalt remény."
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Szabó Rita: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde archetípusok elemzése
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Csongor és Tünde (dráma)
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 19
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 20
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna