|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 087.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/068800/068803/087_kiskep.jpg F ő c í m : W. Shakespeare B e s o r o l á s i c í m : W. Shakespeare E g y é b c í m : Évfordulók - események (II.) M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Kékesi U t ó n é v : László I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1919-1993 V I A F I d : 121419384 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-08-10 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1964 S o r o z a t : 1964. Évfordulók - események (II.) T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Világirodalom története T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : angol irodalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Shakespeare, William (1564-1616) V I A F I d : 96994048 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : 1964 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1964. ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK (II.) Mélyny. 11 1/2 : 12 F. fog. T.: Kékesi László Névérték: 2 Ft PM 470 000 fog. 3 283 2138 2028 2 Ft W. Shakespeare (1564-1616) Á 1964. máj. 31.-1964. dec. 31. 50,- 10,- 1000,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : William Shakespeare angol drámaíró, költő. Kevés pontos életrajzi adat áll rendelkezésre és azokat is nehéz elválasztani a hozzájuk tapadó legendáktól. Mégis annyi biztos, hogy felsőfokú tanulmányokat nem végzett, tehetős, tekintélyes polgári családban született, apja műhelyében dolgozott aki viszonylag hamar tönkrement. 18 évesen megnősült, feleségül vette a nálánál nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt. 1587-ben csatlakozott egy vándorszínész társulathoz. Később Londonba ment, ahol 1590-től folyamatosan nagy sikerrel adták elő darabjait. Írói pályáját vélhetően átdolgozásokkal kezdte, és társszerzője lehetett Christopher Mariownak (1564-1593), Robert Greennek (1559-1592), Thomas Kydnek (1558-1594). Első darabjai zömében királydrámák, mint pl. VI. Henrik III. Richard, II. Richard, IV. Henrik, V. Henrik. A kritika élesen bírálta műveit és sikerét, mégis elnyerte Henry Wriothesleynek, Southampton grófjának kegyét. 1594-ben az újonnan alakuló Lord Chamberlain's Company társulat színésze és háziszerzője lett. A színház, a színpad jó üzletnek látszott a számára. 1596-ra visszaszerezte a családi vagyont és apjának nemesi címet szerzett. Ebben az időszakában születtek korai vígjátékai, mint A makrancos hölgy, Tévedések vígjátéka, Vízkereszt vagy amit akartok, Sok hűhó semmiért stb. 1597-ben házat vett Stratfordban, miközben Londonban bérelt lakásban lakott. Társulata 1598-ban megépítette a Temze partján a Globe Színházat mely az előkelőbb rétegek ízlésének is megfelelt. I. Jakab Anglia és Írország királya (ur. 1603-1625) trónra lépésekor - 1603-ban - a Királyi Társulat címet adományozta társulatának. 1608-ban a Királyi Társulat magánszínházat nyitott, mely nem csak a Társulat, hanem Shakespeare anyagi jólétét is tovább növelte. Közben folyamatosan születtek sokszínű művei. Nyelvi bravúrja élvezhető a Szentivánéji álom, Ahogy tetszik, Minden jó, ha a vége jó, Szeget szeggel című vígjátékaiban. Az angol irodalom egyik jellegzetessége, a tündéri elem is sajátja vígjátékainak. A római kort idéző tragédiái, a Július Caesar, Antonius és Kleopátra Plutarkhosz nyomán születtek. Regényes színműveiben, mint a Téli rege vagy A vihar, változatos forrásokból merített és váratlanul összekapcsolt motívumokból építette fel világukat. 1613. július 29-én leégett a Globe Színház. Ekkor kéziratainak egy része, köztük az utókor számára soha meg nem ismerhető darabja is odavesztek a tűzvészben. Írt elbeszélő és lírai költeményeket, mint pl. A szerelmes vándor, Lukretia meggyalázása, Vénus és Adonis stb. Lírájának csúcspontját szonettjei képviselik. A 154 szonett egy része az 1590-es évek elején íródott, a másik része 1601-re készülhetett el. Az 1609-ben megjelent verseiből és szonettjeiből tisztán kiolvasható a borúlátás, a nyugtalanság. Egyfajta fejlődés biztosan nyomon követhető műveiben: a stílusé, mely a barokk retorikából indul és tiszta költészetté emelkedik. A mintegy negyedszázados alkotói pályája ugyanazon logika mentén halad. Személyét és életművét rejtély övezi. Felmerült a kérdés, hogy valóban ő írta-e a drámáit. A kételkedők egy része felsorol néhány nevet, mint igazi szerzőét, de ezt nem tudják bizonyítani. A darabok keletkezésének időpontjai is bizonytalanok, miután egyetlen kézirat sem maradt fenn. Annyi bizonyos, hogy a tűzvész után 1614-ben újjáépült a színház, de Shakespeare több darabot a Társulat számára nem írt. Mióta darabjait színpadokon játsszák, nincsen olyan színész, akinek próbára ne tette volna becsvágyát, képességét valamelyik művének szerepvállalása. Kultusza páratlan a világirodalom történetében és ez jelentős mértékben köszönhető a XVIII. századi német szerzőknek, és annak, hogy műveit állandóan színpadon tartották Európában. A "magyar Shakespeare" megteremtését először Kazinczy Ferenc tűzte ki célul l790-ben, óriási fordító-szervező munkával. Végül 1860-ban megalakult a Kisfaludy Társaság Shakespeare Bizottsága és 1864-78 között létrejött a magyar nyelvű Shakespeare. (Larousse 1994.3k.586 o.,Világir. Kisencikl.1976.2k.322 o., MNL.16k.39 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) https://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Légrády Sándor: W. Shakespeare (1564-1616) A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 814x1050 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |