<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/100800/100877</URLOfDoc> 
	<Filename>ember_0362.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/100800/100877/ember_0362_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>A beszéd és írás mechanizmusa</MainTitle>
	<UniformTitle>Beszéd és írás mechanizmusa</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor>
	<RoleOfContributor>digitalizálta</RoleOfContributor>
        <ContributorFamilyName>Vidiné Réfi</ContributorFamilyName>
        <ContributorGivenName>Erzsébet</ContributorGivenName>
        <ContributorInvert>N</ContributorInvert>
</contributor>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2020-12-04</PdateChar>
        <Pdate>2020-12-04</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>beszerezve</Pevent>
        <PdateChar>2015-06-25</PdateChar>
        <Pdate>2015-06-25</Pdate>
        <PdateNote>MEK-be való felvétel időpontja</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>könyvrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai</NameOfCollection>
</subcollection>
<series>
        <TitleOfSeries>A műveltség könyvtára</TitleOfSeries>
</series>
<original_document>
        <OriginalTitle>Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Athenaeum, [1905]</OriginalAttendance>
        <OriginalSeries>A műveltség könyvtára</OriginalSeries>
        <OriginalType>ismeretterjesztő kiadvány</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK MEK</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://mek.oszk.hu/14200/14254/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Orvostudomány, állatorvostan</Topic>
        <Subtopic>Anatómia, fiziológia</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Humán biológia</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Tudománytörténet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>grafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>embertan</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>emberi test</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>anatómia</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>agyközpont</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<description>
        <Caption>A beszéd és írás mechanizmusa. A kézmozgató azaz íróközpontnak és a száj-, torok-, garat-, gégemozgató azaz a beszélő központnak kapcsolata a szólátó és szóhalló központokkal.</Caption>
        <Description>"Fritsch és Hitzig állatkísérleteinek, továbbá Wernicke (1874.), Kussmaul (1877.) és Exner (1881.) betegvizsgálatainak és boncolásainak köszönhető, hogy ma már, éppen úgy mint a beszéd centruma, ismeretes az írás (valaki elvesztheti az írásképességet, de azért tudja mozgatni kezét és ujjait), a szóhallás (a hallott szó megértése) és a szólátás (az írott szó megértése) kéregmezője is (179. ábra). Négy egymástól távoleső centrumnak együttműködése szerepel a beszéd és írás kivitelénél és megértésénél. A legújabb idők adatai (Fairét 1876., Knoblauch 1888., Edgrem 1895.) már azt is igazolják, hogy hasonló fajtájú különeső centrumok vannak az előbbiek közelében az éneklésre, a hangszereken való játszásra, a melódia felismerésére és a kotta - olvasásra is. Larionoff (1898. Szent-Pétervár) kutya-kisérleteiből, amelyekben a halántéki girust különböző pontokon megsértette, kitűnt, hogy a hangsor, skála magasabb és mélyebb hangjainak felismerése a halló kéregmező különböző pontjaihoz kötődik."(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>A közép idegrendszer a belőle kiinduló idegekkel</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>https://dka.oszk.hu/100800/100863</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1146x2110</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <CompressionQuality>kevéssé tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>