http://keptar.oszk.hu/120200/120264 1463588792.jpg http://keptar.oszk.hu/120200/120264/1463588792_kiskep.jpg Erdei pinty falatozik Erdei pinty falatozik felvéve 2019-07-09 2019-07-09 kibocsátva 2016-05-18 2016-05-18 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2016-05-18 2016-05-18 A fotózás dátuma. fénykép Állatvilág Országalbum Országalbum https://www.orszagalbum.hu/p/erdei-pinty-falatozik/98959 Attribution 4.0 Biológia, etológia Állattan állatkép műfaj vadon élő állat tárgyszó/kulcsszó madár tárgyszó/kulcsszó pinty tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Erdei pinty falatozik a gyommagból. Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Erdőkben, ligetekben és gyümölcsösökben található. Fellelhető mindenütt, ahol legalább néhány fa koronája védelmet nyújthat számára. Testhossza 14-16 centiméter, farka 63-68 mm, csüdje 17-19 mm. Szárnyfesztávolsága 24-29 centiméter, a hím testtömege 20-29 gramm, a tojó kisebb, 18-27 gramm közötti. Csőre 13-14 miliméteres. Díszes, nagyon szépen éneklő madarunk; jókedvében pink-pink-nek hangzó hangokat, röptében pjü-pjü kiáltásokat hallat. A hím revirt jelző, ún. esőhívó hangja egyénileg nagyon eltérő. Változatos futamokból áll, amelyekben a szakemberek szigorú szabályokat mutattak ki. A hím olyan, mintha kékesszürke sapkát viselne: a homloka koromfekete, fejteteje, nyakszirtje kékes palaszürke. Szeme környéke, pofája világos rozsdabarna, begye és melle vörhenyes. Dolmánya vörhenyesbarna, felső háta és farcsíkja élénk sárgazöld. A test alsó része borpiros. Szárnyán a színek csíkokban váltakoznak: a középső szárnyfedőtollak fehérek, a két szélső kormánytoll csaknem fehér, a többi szürke. Életmódja [szerkesztés] Magokkal, gyümölcsökkel, hernyókkal, rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Fiókái számára leginkább a földön gyűjt rovarokat; a magvakra főleg télen fanyalodik. Rövidtávú vonuló, néha áttelel. Ha nem, március 10-e tájt érkezik hazánkba. Éneke [szerkesztés] Viszonylag könnyen tartható. A szakemberek a madarakat strófáik, a "verésük" szerint osztályozzák; minden jellegzetes strófának megvan a maga neve. Az erdei pinty verése februárban kezdődik és júliusig tart - ezt januárban a beszéd, a "dichtolás" előzi meg. A 19-20 század fordulóján komoly hagyományai voltak a pinty énekversenyeknek. A jó verésű hímeket felhasználták a (szomszédos kalitkában nevelt) fiatalok tanítására, és nagy értékként becsülték meg őket. Manapság ezzel a módszerrel próbálnak elterjeszteni néhány, háttérbe szorult dallamot (amit már csak nagyon kevés hím énekel), és próbálkoznak egyes, kihalt dallamok újratanításával is - az erdei pinty öröklött hangutánzó képessége ugyanis jelentős, de csak a sajátos faji énekéhez illeszkedő dallamokat tanulja el. Szaporodása [szerkesztés] Lomb- és tűlevelű erdőkben, ártéri ligeterdőkben, parkokban, gyümölcsösökben, erdősávokban, fasorokban fészkel. Évente 2-3-szor költ, és ilyenkor 12-13 napig kotlik - egyszerre 4-6 tojáson. A barnásvörös rajzolatú tojás alapszíne kékesszürke. Fészkét előszeretettel álcázza zuzmóval vagy pókhálóval. Az első fészekalj áprilisban, az utolsó június végén röpül ki. bau: Erdei pinty http://dka.oszk.hu/031400/031418 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1200 350 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Simon Jennifer