http://dka.oszk.hu/025200/025220 Alnus_incana_002.jpg http://dka.oszk.hu/025200/025220/Alnus_incana_002_kiskep.jpg Alnus incana 002 [Hamvas éger] Alnus incana 002 [Hamvas éger] felvéve 2011-06-21 2011-06-21 kibocsátva 2006-11-08 2006-11-08 A Wikipédiába való feltöltés dátuma. létrehozva 2006-11-04 2006-11-04 A kép készítésének időpontja. fénykép Növényvilág Wikipédia Wikipédia http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Alnus_incana_002.jpg&filetimestamp=20061108202049 Attribution-ShareAlike 2.5 Biológia, etológia Növénytan növénykép műfaj vadon termő növény tárgyszó/kulcsszó levél tárgyszó/kulcsszó termés tárgyszó/kulcsszó bükkfavirágú tárgyszó/kulcsszó fa tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely A hamvas éger (Alnus incana) a nyírfafélék családjába, az éger (Alnus) nemzetség Alnus alnemzetségébe tartozó fafaj. Cserje, vagy kisebb fa, magassága átlagosan 3-15 méter, csak néha magasabb, legfeljebb 20 méteresre nő meg. Koronája szélesen kúp alakú vagy oszlopos, de nem magasra ívelő, hanem kissé hegyes. Ágai igen lazán helyezkednek el, kissé szabálytalanul. A kérge sima, sötétszürke-zöldes, felfelé kissé mindig világosabb, sok függőlegesen elhelyezkedő paraszemölccsel. A hajtások alsó oldalukon ezüstösen molyhosak (szőrösek), felül vörösesbarnák, később kopaszok és fényesek. A rügyek nyelesek, hegyesebbek, kissé félrehajlanak, bíborszínűek, nem ragadnak. A levelek szórt állásúak, egymástól kissé távol ülnek, és nem fedik egymást, csúcsuk igen hegyes, ovális vagy kerek formájúak, kb. 7-10 cm hosszúak, erősen fogazottak. A levéllemezen 7-12 pár levélér húzódik, vagy pontosan egymással szemben vagy kissé eltolódva. A levél felül halványzöld, fonákja szürkészöld, először mindenhol finom szőrzet borítja, később már csak a levél fonákján találjuk a szőrzetet a levélerek mentén. Késő ősszel a lomb nem színeződik el, hanem zölden hullik le. Március-áprilisban virágzik. A porzós barkák 3-4-es csoportokban találhatók, virágzáskor 5-8 cm hosszúak. A termős barkák 2-8-as csoportokban helyezkednek el és éréskor tobozszerűen elfásodnak és kb. 1 cm hosszúak. Termése kupaccsal körülvett makk. Rövid nyélen elhelyezkedő áltoboz, amely nagyon hasonlít a mézgás éger termésére. Magja viszont fordított tojásdad és nagyobb mint a mézgás éger magja. A magot keskeny, bőrnemű szegély övezi. A hamvas éger a kavicsos-homokos laza talajokat szereti, még a sziklatörmeléken is állományalkotó, ha időnként víz árasztja el hűvös, alhavasi termőhelyén. Európa középső alpesi és északi részén igen elterjedt, gyakori a hegyvidéki árnyas ligeterdőkben, patakok vagy kis folyók mellett, de nedves, ingoványos területeken is. hazánkban szórványosan, csak természetvédelmi területeken, lápokon vagy erdeifenyvesekben. A hamvas égert gyakran telepítik talajmegkötésre hegyoldalakba vágott utak fölé, meddőhányókra vagy más, frissen feltöltött területekre. Sarjaival gyorsan terjed. A hüvelyesekhez hasonlóan gyökérgumókat fejleszt, amelyeken fonalbaktériumok telepednek meg. Ezek meg tudják kötni a levegőből a molekuláris nitrogént és mint szerves nitrogénvegyületet adják át a fa gyökerének. Így az égererdőnek fontos talajjavító szerepe van és nagyon értékes pionír növény. (Forrás: Wikipédia) BerndH: Allium victoralis [Győzedelmes hagyma] http://dka.oszk.hu/025200/025219 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2592x1944 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn