http://keptar.oszk.hu/030500/030501 1296054101.jpg http://keptar.oszk.hu/030500/030501/1296054101_kiskep.jpg Sün és ablak Sün és ablak felvéve 2011-11-08 2011-11-08 kibocsátva 2011-01-26 2011-01-26 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2011-01-21 2011-01-21 A fotózás dátuma. fénykép Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/sun-es-ablak_p_55844 Attribution 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Történelem, helytörténet Muzeológia, műemlékvédelem épületkép műfaj külső épületrész tárgyszó/kulcsszó vendéglátó-ipari létesítmény tárgyszó/kulcsszó ablak tárgyszó/kulcsszó cégtábla tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely 1260 körül időszak 1260 körül épített korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki a mai épület, több középkori lakóházból a 18. században egyesítették. Az 1300-as években Konth Miklós nádor (a Pálffy grófi család ősapja) is a ház tulajdonosa volt. 1686-ban az épület előtt esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa. Sokáig ez volt a vár egyetlen vendégfogadója. 1764-ben az épület korábbi kertjében tánctermet építettek, majd Felix Berner osztrák színigazgató javaslatára 1260 körül épített korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki a mai épület, több középkori lakóházból a 18. században egyesítették. Az 1300-as években Konth Miklós nádor (a Pálffy grófi család ősapja) is a ház tulajdonosa volt. 1686-ban az épület előtt esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa. Sokáig ez volt a vár egyetlen vendégfogadója. 1764-ben az épület korábbi kertjében tánctermet építettek, majd Felix Berner osztrák színigazgató javaslatára színpadot is kialakítottak benne. Az 1760-as években ebben az épületben tartották Budán elsőként színházi előadást, majd ez az épület adott otthont a Verner színháznak. Ez a társulat volt az első magyar gyermekszínház. A társulatot alkotó 6-14 éves gyermekek nem csak az épület nagytermében játszottak, hanem sikeres vidéki turnékat is bonyolítottak. 1773-ban Nepauer Mátyás budai építőmester vásárolta meg az ingatlant. Azonnal kérelmet nyújtott be Albert főherceghez, hogy a kertjében 9 éve épített tánctermet nyilvános bálok céljaira használhassa. Aztán 1776-ban a budai városi tanács véleménye alapján kérelmét elutasította, mivel nem volt szükség több redutra. 1783-ban határozta el az uralkodó a kormányszékek Pozsonyból Budára telepítését. Mivel a Vár egyetlen fogadója - a Vörös Sün - ekkora forgalomhoz 7 szobájával kicsi volt és korszerűtlen, a magisztrátus felszólította a tulajdonost, Nepauer Mátyást az épület bővítésére, de az nem tudott, vagy nem akart a felszólításnak eleget tenni. Ekkor a fogadó működtetési jogát Heinrich Bulla bérelte tőle. Meyer Johann fogorvos 1789-ben meghirdeti Pestről Budára költözését a Vörös Sün fogadó 8. sz. szobájába, ahol jobb körülmények között fogadhatja pácienseit. 1798-ban ő és Karl testvére (szintén nagy gyakorlattal rendelkező fogász) ezen a címen rendel, vagyis a rendelőben így ketten dolgoznak. A vár első fogadója 1805-ig működött. 1820-ban helyezték el az épület homlokzatán a Vörös Sün domborművet, ami a A "ZUM ROTEN IGL" fogadó cégére volt. Később kabaré is működött az épületben. 1959-ben felújították az épületet. Wikipédia: Vörös Sün Ház http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_S%C3%BCn_H%C3%A1z műemlékem.hu: Vörös Sün vendégfogadó http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=106 Mya: Vörös Sün http://dka.oszk.hu/030500/030500 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2176x3264 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella