https://dka.oszk.hu/032700/032724 4_Vajdahunyad6.jpg https://dka.oszk.hu/032700/032724/4_Vajdahunyad6_kiskep.jpg Vajdahunyad várának festett üvegablaka Vajdahunyad várának festett üvegablaka fényképész Rónay Zoltán N felvéve 2011-12-31 2011-12-31 létrehozva 2007-08-24 2007-08-24 A kép készítésének időpontja. fénykép Rónay Zoltán fotói Rónay Zoltán Az alkotótól. Rónay Zoltán Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Utazás, turizmus Külföldi országok, városok Építészet, építőipar Épületek ablak tárgyszó/kulcsszó festmény műfaj ólomüveg tárgyszó/kulcsszó belső épületrész tárgyszó/kulcsszó Hunyadi János (1407-1456) személynév vár tárgyszó/kulcsszó Vajdahunyad földrajzi hely Erdély földrajzi hely 'Joan Corvinus de Huniad, gubernatorul Ungaria' Hunyadi János (1407 körül[2] - Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr és hadvezér, a "nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai (erdélyi) Vajdahunyadon. Mikszáth Kálmán "a várak királyának" nevezte. 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta a várat: Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. 1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. Annak 1632-es halála után rövid ideig felesége, Széchy Mária lakta. 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg. Egyik épülete 1685-ben "vasas ház"-ul, azaz vasraktárként szolgált. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek "visszaalakítani" a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907-1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban. A vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki. Az 1896-os millenniumi kiállítás Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoportja jelentős részben a vajdahunyadi vár részleteinek utánzatából áll. Az ún. Vajdahunyadvár előbb fából épült föl a budapesti Városligetben, majd a nagy siker miatt Alpár 1908-ig kőből újraépítette. Tartalmazza többek között a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát. (Forrás: Wikipédia) Rónay Zoltán: Vajdahunyad http://dka.oszk.hu/032500/032548 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1907 72 24 KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán