http://dka.oszk.hu/038000/038021 1895_Oldal_348_a.jpg http://dka.oszk.hu/038000/038021/1895_Oldal_348_a_kiskep.jpg Alföldi tölgyes József főherczeg kis-jenői uradalmában Alföldi tölgyes József főherczeg kis-jenői uradalmában grafikus Keleti Gusztáv N 1834-1902 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-07-14 2012-07-14 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 42. évf. 36. sz. (1895. szeptember 8.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02167/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Utazás, turizmus Természetjárás, hegymászás természetkép műfaj tájkép műfaj park tárgyszó/kulcsszó erdő tárgyszó/kulcsszó tölgy tárgyszó/kulcsszó lovaskép műfaj Kisjenő földrajzi hely 1895 időszak Alföldi tölgyes József főherczeg kis-jenői uradalmában. Keleti Gusztáv rajza. József főherczeg kis-jenői uradalmából. Az aradmegyei Kis-Jenő faluban van József főherczegnek az az 55 ezer holdas, nagyszerű birtoka, melyet évenként többször meglátogat s ott rendesen az úgy nevezett "vadászkastélyába" száll. A kastély benn van a faluban, s mi sem vonná rá a figyelmet, ha nem a főherczeg tulajdona volna; mert biz azon sem a külsőség, sem a belső berendezés nem mutat fel az egyszerűségnél egyebet, a mennyiben kezdettől fogva csak arra szolgál, hogy a vadászatra, vagy a birtokok megszemlésére leutazó főherczegi ház tagjainak pár napi otthont nyújtson. Azonban a hozzá tartozó természetes park nagyszerűségében ritkítja párját. A kastélytól pár lépésnyire kezdődik a Fehér-Körös jobbpartján elterülő "Háda" nevű erdő, melyben százados fák alkotta sűrűségek, vizlepte lankás helyek váltakoznak a maguk természetes nagyszerűségökben, s csak annyiban nevezhető parknak, hogy szabalyos kocsi-útak szeldelik keresztül-kasúl, és egy kis része a táblák beosztása következtében szabályos szögeket alkot. Elől ugyanis szabályosan kihasított táblákban szilva-, dió-, gesztenye-fák terjesztik szét terebélyes koronáikat az alattuk elterülő zöld pázsit fölött. Ez a gyümölcsös, melynek egyes tábláit is "diós"-nak, "szilvás"-nak, stb. nevezik. A Körös partjától beljebb vannak nagy területen a faiskola-táblák, a konyhakert, a kertészlak. Rézsútos irányban folydogál át a kertnek egy mélyfekvésű részén egy patak. Ez a válasz-határ a régi Háda és az új között. A patakon kis hid vezet keresztül délnek, s ezen áthaladva, útunk már százados fák között kihasított úton vezet be az erdő belsejébe, hol a dúsan tenyésző fák lombkoronái egybeborúlva majdnem lehetetlenné teszik a sűrűségen való áthatolást. Ez a rész kellemes helyet ad az őzeknek, fáczánoknak, nyulaknak és más vadaknak. Őszi időben a távol fekvő somosi erdőből ellátogat ide egy-egy szarvasbika, vadkan, vagy fias kocza is a jó makktermés felfalatozasára; szigorúbb tél éjszakáin pedig nem ritkaság a nádi farkas vonitása sem. A vadász vendégeknek első kiránduló helye a Háda, hol mindenkor biztos zsákmány vár reájok. A jelen számunkban levő kisebbik kép a már leírt patakot ábrázolja a völgyben; jobb oldalon az új Háda széle, baloldalon a kezdődő erdő fái láthatók; a délnyugatnak húzódó völgyben a távolban egy lankás rét, s a Körösparton túl egy dohányos majorba vezető jegenye-fasor vehető ki. Az erdő nagy része még azon időből maradt fenn, mikor a harminczas években Kis-Jenőtől Szintye faluig s azon túl a most már eke alatt álló rész mind erdőség volt; a halhatatlan emlékű József nádor mentette meg ezt a részt egy rész ellenben új ültetés ugyancsak az ő rendeletéből. Van a tölgyes rész egyik tisztásán egy hatalmas tölgyfa, mely nagyszerűen emelkedik ki a többiek közül. Ezt a fát a fenség különös becsben tartja s minden alkalommal megmegnézi, mert ezt atyja sajátkezüleg ültette. Az ilyen fákat az erdészeknek kivágniok nem szabad; így azok mindaddig megmaradnak, míg teljesen elvénülve szél ki nem dönti őket. Fájukból ekkor asztal, szék, vagy pad készül, mely aztán az alcsúthi vagy a kisjenői kastély megbecsült bútordarabjává lesz. A másik képen szintén egy ily elöregedett tölgyfa látható, mint a kiirtott erdő utolsó maradványa. A legelők egyes pontjain is több helyütt láthatunk ilyen facsoportokat, melyek kellemesen szakítják meg a síkság egyhangúságát. Ezen kép már nem a Hádából, hanem a "Korhány" puszta körüli gulyalegelőről való, melynek sík területét ez teszi változatossá. Nyáron e facsoport alá húzódik a rekkenő forróságban a legelő nyáj delelőre, télen pedig jó útmutató ez a hóval borított síkon az utasnak. Másként pedig nevezetes pont ez azért is, mert a székudvari s az "ágyai" erdőkből a "váltóvonal" itt húzódik a vadaknak. A fák közt lesben álló vadász puskája gyakran leterítette a nyájat tizedelő ordast, a mint gyanútlanul arra loholt az éjszaka csendjében. Ily magányos facsoportokat Arad- és Békésmegyében, de főleg Biharban sokat láthatunk azon részeken, a melyeken a régibb időkben erdőségek terűltek el; ezek kiirtásakor csak hirmondóul hagytak meg egy-egy magános fát, vagy facsoportot, hogy regéljenek az elmúlt jó időkről. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.) Wikipédia: Kelety Gusztáv http://hu.wikipedia.org/wiki/Kelety_Guszt%C3%A1v Keleti Gusztáv: Természetes park József főherczeg kis-jenői uradalmában http://dka.oszk.hu/038000/038005 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1417x957 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella