http://dka.oszk.hu/038000/038031 1895_Oldal_354_a.jpg http://dka.oszk.hu/038000/038031/1895_Oldal_354_a_kiskep.jpg Az alcsúthi kastély homlokzata Alcsúthi kastély homlokzata építész Pollack Mihály N 1773-1855 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-07-16 2012-07-16 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 fénykép épület újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 42. évf. 37. sz. (1895. szeptember 15.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02168/pdf/ Történelem, helytörténet Magyar történelem általában Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet épületkép műfaj kastély tárgyszó/kulcsszó homlokzat tárgyszó/kulcsszó klasszicizmus stílus Alcsútdoboz földrajzi hely Az alcsúthi kastély homlokzata. Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. Az Alcsúti Arborétum az egykori Habsburg-kastély parkja. A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette 1819-1827 között József nádor számára. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg család tulajdonában volt, elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárat része áll. 1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv. Az kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban alakították ki. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben. 1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum. (Forrás: Wikipédia) Wikipédia: Alcsúti kastély http://hu.wikipedia.org/wiki/Alcs%C3%BAti_kast%C3%A9ly Magdi51, Pollack Mihály: Alcsútdoboz, Kastélyrom http://dka.oszk.hu/033800/033812 Az alcsuthi díszkertből : Lugasok és virágágyak http://dka.oszk.hu/032000/032093 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1639x1178 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella