http://dka.oszk.hu/038800/038898 1898_Oldal_181_c.jpg http://dka.oszk.hu/038800/038898/1898_Oldal_181_c_kiskep.jpg Reményi Ede fiatalkori arczképe Reményi Ede fiatalkori arczképe digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-12-09 2012-12-09 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika arckép újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 45. évf. 21. sz. (1898. május 22.) metszet hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02310/pdf/ Ének, zene Zenetörténet Ének, zene Klasszikus zene, opera portré műfaj zeneszerző tárgyszó/kulcsszó zeneművész tárgyszó/kulcsszó hegedű tárgyszó/kulcsszó Reményi Ede (1828-1898) személynév 19. sz. időszak Reményi Ede fiatalkori arczképe. Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. - San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 9 évesen már hangversenyezett. Zenei tanulmányait 1842 és 1845 között folytatta a bécsi konzervatóriumban, Josef Böhmnél. 20 éves korában, Bécsből hazatérve, részt vett a szabadságharcban. Görgei Artúr segédtisztje, majd kedvenc hegedűse lett, emiatt külföldi emigrációba kényszerült a szabadságharc leverése után. Konstantinápolyon, Párizson, Londonon keresztül utazott Amerikába. Képzett hegedűművészként tért vissza Európába, majd rövid idő alatt páratlan karriert futott be. A kor számos kiemelkedő zeneszerzőjével kapcsolatba került, többek közt 1852-53-ban a fiatal Brahmsot magával vitte hangversenyútjaira. 1853-ban kapcsolódott Liszt Ferenc Weimari Társaságához is. 1854-ben egy ideig Londonban élt, itt Viktória királynő "udvari virtuóz" címmel tüntetett ki, valamint egyben a királynő hegedűsévé is kinevezték. 1855-ben távozott Amerikába, majd öt év után, 1860-ban amnesztiával hazatért. Ezután másfél évtizeden keresztül központi szereplője a magyar zenei életnek. Az ország különböző városaiban adott hangversenyeket, több nagy jelentőségű alapítványt indított. 1870-ben a Nemzeti Színház intendánsa, báró Orczy István hangversenymesternek szerződtette. Azonban rövid időn belül otthagyta állását, mivel állandó jelleggel hangversenyeket szervezett és rendezett, Ázsiában és Ausztráliában is. Nagy áldozatot hozott a közművelődés terén is: kezdeményezte a gyűjtést a Petőfi-szoboralapra, melynek érdekében koncertkörutat szervezett, s ennek bevételét - mintegy 70 000 aranyforintot - a Petőfi-szobor, és a közben megalakuló Széchenyi-szoboralap részére adományozta. 1875-ben részt vett a budapesti Zeneakadémia megalapításában is. Feleségül vette Fáy Antal lányát, Fáy Gizellát. Külföldre mentek: először Párizsba, majd Londonba, végül 1878 őszén az USA-ban telepedett le véglegesen. Innen már csak koncertutakra jött át Európába, így járt még egyszer Magyarországon is, 1891-ben. A halál egyik san franciscó-i koncertjén, hegedülés közben érte. Emődön zeneiskola viseli a nevét. (Forrás: Wikipédia) Wikipédia: Reményi Ede http://hu.wikipedia.org/wiki/Rem%C3%A9nyi_Ede Reményi Ede http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index1168.html JPEG képállomány N JPEG képállomány 468x543 150 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella