<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/042700/042744</URLOfDoc> 
	<Filename>1900bb_Page_372_a.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/042700/042744/1900bb_Page_372_a_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Müller Miksa</MainTitle>
	<UniformTitle>Müller Miksa</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2013-04-10</PdateChar>
        <Pdate>2013-04-10</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>metszet</NameOfType>
        <NameOfType>arckép</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>47. évf. 45. sz. (1900. november 11.)</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/02441/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Nyelvtudomány, kommunikáció</Topic>
        <Subtopic>Tudománytörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Vallás, egyház</Topic>
        <Subtopic>Vallástörténet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>metszetkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>személyt ábrázoló kép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>portré</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>tudós</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>nyelvész</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Müller Miksa (1823-1900)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19. sz.</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Müller Miksa.</Caption>
        <Description>Született 1823 deczember 6-án Dessauban. Atyja, Müller Vilmos, jeles lirai költő volt, de korán meghalt, mikor fia még csak négy esztendős volt. Müller Miksa Lipcsében kezdte, majd Berlinben Bopp, a hírneves szanszkrit nyelvész mellett folytatta s Parisban Burnouf-nál, kora leghíresebb orientalistájánál fejezte be egyetemi tanulmányait. Már húsz éves korában
kiadta első művét, a Hitopadesza czímű hindu könyv fordítását. Burnouf biztatására kezdett foglalkozni egyik főművével, a Rig-Véda, a hinduk ősrégi legfontosabb vallási könyvei kiadásával. Ez irányú kutatásai vezették
Angolországba, a hol az akkori londoni porosz nagykövet, báró Bunsen, fogta pártját s kieszközölte, hogy az angol keletindiai társaság az ifjú német tudóst bízza meg a Rig-Véda kiadásával. Mivel a munkát Oxfordban nyomtatták,
Müller ott telepedett meg s azután ott is maradt élete fogytáig. A Rig-Véda kiadása hat nagy negyedrét kötetre terjedő mű, kimeríthetetlen forrása a régi hindu nép nyelvére és vallására vonatkozó ismereteknek. Munkássága
elismeréséül az oxfordi egyetem 1854-ben tanári széket adott neki. Másik nagy műve a keleti népek Bzent könyveinek gyűjteménye, melynek első két sorozata 49 kötetre terjed. A harmadik sorozatot 1894-ben kezdte kiadni a siami király anyagi támogatásával. A Védák és a buddhizmus szent iratai vannak e monumentális műben ismertetve. Megirta a szanszkrit
irodalom történetét is, 1866-ban pedig kitűnő szanszkrit nyelvtanát. A cambridgei egyetemen Kelet-India világtörténeti hivatásáról tartott előadásokat, melyek később külön könyvben is megjelentek. Az összehasonlító vallástörténet
körébe vágnak szintén kinyomatott előadásai, melyeket a westminsteri apátságban tartott, valamint az Összehasonlító mythologia és Adalékok a mythologiai tudományhoz,
stb. Hogy az újkori filozófiában is mennyire
jártas volt, azt megmutatta Kant fő művének,
a tiszta ész kritikájának angol fordításával. Ezek mellett a költészet mezején is sikeres kísérletet tett 1857-ben németül megjelent Német szerelem czímű szép és költői szellemű elbeszélésével, melyet a német közönség nagy tetszéssel fogadott s mely számos újabb kiadást is ért. Angolországban lelkes terjesztője és magyarázója
volt a német költészetnek, különösen Goethének, kinek nevére nagyrészt az ő kezdeményezésére
társaság is alakúit Londonban. Széleskörű tudományos tevékenysége mellett még arra is ráért, hogy napi érdekű eseményekről, tudományos és politikai kérdésekről czikkeket, kisebb tanulmányokat irjon a legelőkelőbb
angol, franczia, német és amerikai folyóiratokba.
Érdemeit az angol nemzet különböző kitüntetésekkel
jutalmazta, melyek közt megemlítjük,
hogy a királyi titkos koronatanácsnak is tagja lett, mely minőségében mint a hindu szellem s vallási és társadalmi felfogás szakavatott
ismerője tett hasznos szolgálatokat. A német tudományos világ, ha már vissza nem édesgethette hazájába, legalább tudományos társulatainak tagjai közt ünnepelte; a franczia akadémia is megválasztotta nyolcz külföldi tagja egyikének. A Magyar Tudományos Akadémiának
is kültagja volt a nagy tudós mintegy negyedszázad óta s néhány évvel ezelőtt Budapestet
is meglátogatta, mely alkalommal tudományos
köreink hírnevét megillető tisztelettel fogadták. 
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1900. november 11. http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/02441/pdf/)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Budenz József</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/035700/035731</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1428x1785</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Ipacs Eszter</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>