https://dka.oszk.hu/044300/044311 vasarnapi_ujsag_1861_04_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg https://dka.oszk.hu/044300/044311/vasarnapi_ujsag_1861_04_pix_Oldal_05_Kep_0001_kiskep.jpg Zápolya János király Zápolya János király digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2014-06-19 2014-06-19 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 metszet újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 8. évf. 27. sz. (1861. július 7.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/00384/pdf/ Történelem, helytörténet Magyar történelem 1526 előtt Történelem, helytörténet Magyar történelem 1527-1790 Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika grafika műfaj János (Magyarország: király), I., Szapolyai (1487-1540) személynév uralkodó tárgyszó/kulcsszó 16. század időszak Zápolya János király. Szapolyai/Zápolya János (Szepesvár, 1487. február 2. - Szászsebes, 1540. július 17./21.) erdélyi vajda, 1526-tól haláláig I. János néven Magyarország királya. ... A mohácsi csata értékeléséhez egyfajta mérleg segít hozzá: meghalt egy király, 28 báró, 7 főpap, a megyés ispánok többsége. Ezzel az államvezetés legfelső és középszintje gyakorlatilag kihalt, hiszen például a királyi tanácsot (vagyis a kormányt) a bárók és főpapok alkották. Ez pedig azonnali államvezetési és közigazgatási válságot okozott. Miután II. Lajos meghalt, Szapolyai az érintetlen haderejével Szeged mellett vesztegelt még akkor is, amikor a törökök kardcsapás nélkül bevették Budát, majd Pestet. A törökök október 13-ig ütközet nélkül elhagyták az országot. Szapolyai a tokaji gyűlésen országgyűlést hívott össze, majd november 1-jén bevonult Budára. A székesfehérvári országgyűlés 1526. november 10-én Jánost királlyá választotta, s november 11-én I. János néven meg is koronázták. A magyar Szent Koronával történt koronázást a rangidős főpap, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte el. A magyar törvények szerint országgyűlést király hiányában csak a nádor hívhatott össze (aki ez időben Báthori István), ezért bár minden egyéb követelménynek megfelelt Szapolyai megkoronázása, maga az országgyűlés, amely megválasztotta volt jogcím nélküli. Szapolyai kormányzása a nádor nélküli királyi tanácsra épült, és az ország történetében példátlan, hogy egy uralkodónak ne legyen nádora. Valószínűleg azért nem nevezett ki nádort, mert az nyílt szakítást jelentett volna a törvényes nádorral, Báthori Istvánnal. Alig egy hónappal később összeült Pozsonyban 13 magyarországi főnemes és főpap, akik Habsburg Ferdinándot választották meg magyar királynak. Ezt az országgyűlést Báthori István nádor hívta össze. A pozsonyi gyűlésen résztvevő főurakat név szerint lehet ismerni. Ezen az országgyűlésen Ferdinánd két jogcím alatt is érvényesen megszerezte a magyar királyságot: először is törvényes országgyűlés választotta meg (electio), másrészről életbe lépett a Jagelló-Habsburg dinasztikus szerződés (successio). Ferdinánd legitimációjának viszont az 1505-ös Rákosi végzés okiratában foglaltak és a Szent Korona hiánya volt az akadálya, amely Szapolyainál volt. 1526 decemberétől az országnak két királya volt: I. János néven Szapolyai az 1505. évi Rákosi végzés alapján a székesfehérvári országgyűlésen választott király és I. Ferdinánd. (Forrás: Wikipédia) Wikipédia: I. János magyar király http://hu.wikipedia.org/wiki/I._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly John Szapolyai http://dka.oszk.hu/009500/009513 Szapolyai János király : Gasparis Ursini Velii „De Bello Pannonico” czimű munkájából http://dka.oszk.hu/003700/003741 Szapolyai János király http://dka.oszk.hu/005700/005708 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1564x1833 300 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella