http://dka.oszk.hu/044500/044533 1856_pix_page_75_kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/044500/044533/1856_pix_page_75_kep_0001_kiskep.jpg Vásáros-naményi vár-kastély Vásáros-naményi vár-kastély digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2013-11-09 2013-11-09 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 metszet épület újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 3. évf. 46. sz. (1856. november 16.) hetilap OSZK EPA http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/00142/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek metszetkép műfaj épületkép műfaj vár tárgyszó/kulcsszó látkép műfaj várrom tárgyszó/kulcsszó torony tárgyszó/kulcsszó Vásárosnamény földrajzi hely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi hely Vásáros-naményi vár-kastély Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben. Vásárosnaményhoz tartozik 1969 óta Vitka, továbbá az 1939-ben Gergelyi és Ugornya egyesítésével keletkezett Gergelyiugornya. Várossá 1978-ban nyilvánították. A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott helynek számít, kora Árpád-kori település, első fennmaradt írásos említése 1214: Numen. A név német eredetű személynévből származhat, magyar névadással. A környék régóta lakott számos rézkori és bronzkori lelet tanúsága szerint. Első ismert birtokosai a Lónyaiak, akik a hagyomány szerint honfoglaló magyar nemzetség voltak. A Lónyay nevet a közeli Lónyáról vették fel, családi fészkük Nagylónyán volt.[5] Legelőször tehát Namény neve tűnik föl,majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi települést említik az oklevelek. 1418-tól már vásártartási joga is van, innen ered nevének "Vásáros" előtagja. 1494-ben már mezővárosként van említve. A Rákóczi-szabadságharchoz a Bereg és Tiszahát népe 1703-ban elsőként csatlakozott. 1703. június 16-án Rákóczi itt, Naménynál kelt át a Tiszán, és a már korábban kirobbant kuruc felkelés élére állt.[6] Namény az 1700-as évek elejétől az Eötvös család birtoka volt, s birtokosai maradtak egészen 1945-ig. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család Naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztosok lettek. A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében. 1923-ig, majd 1940-1944 között ismét Bereg vármegye része, a két időszak között, illetve 1945 után osztozik a Magyarországnak ítélt beregi rész közigazgatási változásaiban. (Forrás: Wikipédia) Vásárosnamény http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1s%C3%A1rosnam%C3%A9ny JPEG képállomány N JPEG képállomány 1633x1207 299 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Ipacs Eszter