http://dka.oszk.hu/054600/054670 dec2_09.jpg http://dka.oszk.hu/054600/054670/dec2_09_kiskep.jpg Bolyai János Bolyai János Arcképek (II.) összefoglaló cím tervező Nagy Zoltán N 1916-1987 metsző Gáll Ferenc N 1912-1987 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2014-05-02 2014-05-02 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg metszet arckép Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny12.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Matematika, geometria Tudománytörténet bélyeg műfaj postabélyeg tárgyszó/kulcsszó portré műfaj matematikus tárgyszó/kulcsszó Bolyai János (1802-1860) személynév 1960 időszak Magyarország földrajzi hely 1961 időszak 1960. ARCKÉPEK (II.) 25-ös ívekben nyomva. Ofszetny. (1775) 10 3/4 K. fog. T.: Gáll Ferenc (1766, 1769, 1771-72) Kékesi László (1765, 1767, 1773) Nagy Zoltán (1762-64, 1768, 1770, 1774-77) Névérték: 60 f PM 300 000 fog. 4 531 1775 1716 60 f Bolyai János (1802-1860) Á 1960. nov. 6.-1961. ápr. 30.) 40,- 25,- 700,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Bolyai János magyar matematikus, hadnérnök. Bolyai Farkas matematikus (lásd II.9.) fia. Matematika felé irányuló érdeklődése már gyermekéveiben megnyilvánult. Úgy a gimnáziumba, mint 1813- ban a bécsi Hadmérnöki Akadémiára történő felvételi vizsgán, mert rögtön a negyedik évfolyamra vették fel. 1823-ban apjához írt levelelében említette, hogy kidolgozta az úgynevezett hiperbolikus geometriát, az euklideszi párhuzamossági axióma problémáját. Ez időben egybeesett, de egymástól teljesen függetlenül Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij orosz matematikus (1792-+1856) hasonló térelméletének kidolgozásával. 1825-ben ennek kidolgozott anyagát is megküldte édesapjának. Remekműve az apja Tentamen....című könyvének első kötetében függelékként jelent meg 1932-ben, mely A tér tudománya - latinul Appendix - címmel vált ismertté. Ebben építette fel geometriai rendszerét, az euklideszi geometria általánosítását, melyet abszolút geometriának nevezett. Értékes matematikai műve az 1848-ban készült Válasz, melyben kiépítette a komplex számok elméletét. Átfogó filozófiai rendszerét Üdvtan című munkájában vázolta, melynek befejezéséhez nem maradt sem ereje, sem ideje. Munkássága alapján minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusának tartják. A még ma sem teljesen feldolgozott kéziratok anyagában számos korát megelőző gondolat rejlik. Eredményeinek értékét, - melyet kortársai nem méltányoltak - csak fokozza, hogy azokat nehéz anyagi viszonyok, kezdetleges körülmények között, az alkotói munka lehetőségeitől megfosztva, katonai kötelezettségeinek egyidejű teljesítése mellett érte el. Betegen, önmagával meghasonlottan halt meg a XIX. század legnagyobb magyar matematikusa. (Magy.NI.4k.268 o., Larousse 1991.lk.350 o., Új Magy.L.1959.1k.334 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Kertész Dániel: Neumann János http://dka.oszk.hu/054600/054642 JPEG képállomány N JPEG képállomány 717x841 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn