<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>https://dka.oszk.hu/054700/054748</URLOfDoc> 
	<Filename>001_080_pix_Oldal_12_Kep_0001.jpg</Filename>
        <Thumbnail>https://dka.oszk.hu/054700/054748/001_080_pix_Oldal_12_Kep_0001_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Blanqui</MainTitle>
	<UniformTitle>Blanqui</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>metsző</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Pollák</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Zsigmond</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorYears>1837-1912</CreatorYears>
</creator>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2014-09-21</PdateChar>
        <Pdate>2014-09-21</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2011-07-27</PdateChar>
        <Pdate>2011-07-27</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
        <NameOfType>arckép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 3. sz. január 16.</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/01402/pdf/01402.pdf</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Politika, államigazgatás</Topic>
        <Subtopic>Politikatörténet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>grafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>emberábrázolás</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Blanqui, Louis Auguste (1805-1881)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>forradalmár</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>politikus</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19. század</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Franciaország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Blanqui Lajos Ágost</Caption>
        <Description>"Blanqui a múlt év utolsó napján hunyt el Parisban. Testvéröcscse volt Blanqui Adolf Jeromosnak, a nagyhírű nemzetgazdasági írónak.
Már szülőhelyén Nizzában bele vegyült a titkos szövetkezetekbe s még igen ifjan szívta magába a kommunisztikus eszméket, melyeket nagy tűzzel hirdetett a júliusi kormány alatt kiadott irataiban. 1830-tól kezdve a börtön és a barrikád között oszlott meg élete. Részese volt a tizenkilenczek tiltott társaságának. Az 1839. máj. 1 2-ki fölkelés után, melynek Barbes-vel és Martin Bernarddal ő volt a vezére, félévig
lappangott, de elfogták s halálra ítélték. Első izben, de nem utoljára. A király megkegyelmezett életének s élethosszig tartó fogságra változtatta az ítéletet. A Mont-St.-Michelben, majd Toursban raboskodott, mindaddig, mig az 1848-ki februári forradalom vissza nem adta szabadságát." 
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 3. sz. január 16.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Belépett az egyik legradikálisabb köztársaságpárti szervezetbe, a Nép Barátainak Társaságába (Société des amis du peuple). Kiváló szónokként hamarosan népszerű tagja lett a társaságnak, és amikor az állam pert indított a szervezet vezetői ellen, őt is elítélték egy évre. Szabadulása után újra a hatalom megdöntésén fáradozó társaságok soraiban találta magát. A forradalmi megmozdulásokban részt vevő Blanquit 1840. május 31-én halálra ítélték, majd kegyelmet kapott, és 1848-ig kilenc évet raboskodott nagyon nehéz körülmények között. Az 1848-as forradalmi megmozdulásokban is részt vett - bár nem volt teljesen meggyőződve arról, hogy a helyes úton járnak, de a lelkében összetört és kimerült forradalmár szerepvállalásáért újabb tíz év börtönt kapott. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Wikipédia: Louis Auguste Blanqui</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/Louis_Auguste_Blanqui</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>856x1073</MaxImageSize>
        <FinestResolution>199</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Erzsébet</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>