http://dka.oszk.hu/059000/059029 szept1_13.jpg http://dka.oszk.hu/059000/059029/szept1_13_kiskep.jpg K. E. Ciolkovszkij (1857-1935), Lebedj léghajó K. E. Ciolkovszkij (1857-1935), Lebedj léghajó A léghajó története - L összefoglaló cím tervező Légrády Sándor N 1906-1987 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2014-07-10 2014-07-10 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika arckép Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny09.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Közlekedés, szállítás Repülés Történelem, helytörténet Ipar- és technikatörténet bélyeg műfaj postabélyeg tárgyszó/kulcsszó repüléstörténet tárgyszó/kulcsszó portré műfaj mérnök tárgyszó/kulcsszó léghajó tárgyszó/kulcsszó Ciolkovskij, Konsztantyin Eduardovics (1857-1935) személynév 1977 időszak Magyarország földrajzi hely 1978 időszak 1977. A LÉGHAJÓ TÖRTÉNETE - L Mélyny. 12 : 11 1/4 F. fog. T.: Légrády Sándor Névérték: 2 Ft Á 1977. nov. 1.-1978. dec. 31. PM 342 500 fog. 8 915 3225 3233 2 Ft K. E. Ciolkovszkij (1857-1935). "Lebedj" léghajó 35,- 10,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz mérnök, repülés- és rakétakutató. A korszerű rakétatechnika elméletének és az űrhajózás alapelveinek első megfogalmazója. Tanulmányait magánúton végezte, gyermekkori betegségéből visszamaradt erős nagyothallása miatt. 1879-től Borovszkban, majd Kalugában tanított. Első könyve a Szabad tér már 1883-ban a rakétát tartja az űrközlekedés egyetlen lehetséges megoldásának. Ezután a kormányozható léghajó és a repülőgép megalkotásán fáradozott. Áramvonalas repülőgépet tervezett és az aerodinamikai vizsgálatokra elkészítette az első ismert szélcsatornát 1895-96-ban. A rakéta mozgásának elméletével 1896-tól foglalkozott. 1896-97-ben felismerte a reaktív meghajtás általános törvényét. E téren kidolgozott elveit A világűr kutatása reaktív meghajtású eszközökkel című munkájában adta közre. Legfontosabb eredményeit 1903-14 között tette közzé. Elsőként határozta meg a rakétamozgás alapegyenletét a Ciolkovszkij-képletet, vezette le a rakéta mozgásának törvényeit, vizsgálta a rakéta hatásfokát, a légellenállás hatását stb. 1929-ben a többlépcsős rakéta elvének egyik legelső kidolgozója volt. Tudományos művein kívül, több tudományos, fantasztikus regénye és elbeszélése is megjelent, mint pl. a Séta a Holdon, Távol a Földtől, melyekben számos további ötletét adta közre. 1924-től a légierő Zsukovszkij Akadémiájának tanára, majd 1933-tól rövid ideig részt vett a moszkvai Rakétakutató Intézet munkájában. A szovjet űrkutatás atyja, a rakéta mozgásegyenletének feltalálója, a tudományos űrkutatás rendszerének és lehetőségeinek egyik legfontosabb megfogalmazója volt. Halála után emlékére a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kitüntető érmet alapított. Nevét viseli az 1590. számú kisbolygó és egy kráter a Hold túlsó oldalán, (új Magy.L..lk.451 ó., Larousse lk.475 o., A XX.Század Kr. MNL.5k.426 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Varga Pál: K. E. Ciolkovszkij http://dka.oszk.hu/059000/059026 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1245x886 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn