http://dka.oszk.hu/066100/066130 177_280_pix_oldal_17_kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/066100/066130/177_280_pix_oldal_17_kep_0001_kiskep.jpg Tisza Kálmán Tisza Kálmán Barabás Miklós 1861. évi rajza alcím rajzoló Barabás Miklós N 1810-1898 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2015-10-26 2015-10-26 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 49. évf. 14. sz. (1902. április 6.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02517/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Politika, államigazgatás Politikatörténet Politika, államigazgatás Kormányzat, parlament grafika műfaj politikus tárgyszó/kulcsszó miniszterelnök tárgyszó/kulcsszó Tisza Kálmán (1830-1902) személynév államférfi tárgyszó/kulcsszó nagybirtok tárgyszó/kulcsszó 1861 időszak Tisza Kálmán Barabás Miklós 1861. évi rajza. Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. - Budapest, Józsefváros, 1902. március 23.) politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazóként dolgozott. A Honvédelmi Bizottmánnyal Debrecenbe költözött. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. 1860-ban visszautasította Bihar vármegye főispáni tisztjét, 1861-ben viszont már képviselőházi alelnök volt az országgyűlésben. A Teleki László-vezette határozati párthoz tartozott, majd amikor Teleki, aki történetesen Tisza nagybátyja is volt, öngyilkos lett, Tisza vette át rövid időre a párt irányítását. 1865-től tíz évig ő és Ghyczy Kálmán voltak a "balközép" vezérei. Ellenezte a deáki kiegyezést, 1868. április 2-án pártjával kiadták az úgynevezett bihari programot, amely állást foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben. Célként az önálló magyar hadsereget, pénzügyi és kereskedelmi rendszert jelölték meg. Tisza maga 1875. március 2. és október 20. között a Wenckheim-kormány belügyminisztere, 1875. október 20. és 1887. február 11. között miniszterelnök-belügyminiszter, 1887. február 11. és 1890. március 13. között miniszterelnök, közben rövid ideig pénzügyminiszter és király személye körüli miniszter is volt. Kormányzása idején pártja nagyon megerősödött, parlamenti hegemóniára tett szert. Az 1867-es kiegyezéshez mindvégig tartotta magát, az ő idejére esik az új dualista államberendezkedés megerősödése, a kapitalizmus magyarországi intézményes és jogi kereteinek kiépülése. Az első intézkedései között volt az 1876-os megyerendezés, melynek során minden korábbi közigazgatási egységet felszámoltak és egységesen (elsőre 65) vármegyékbe szervezték, melyek határait is ésszerűsítették. A vármegyésítés alól csupán a magyar tengermellék (vagyis Fiume városa) maradt ki, ami megmaradt külön entitásnak (később sem lett vármegye). 1878-1879-ben bevezették az ország első magyar nyelvű büntető törvénykönyvét, a Csemegi-kódexet, 1882. január elsejével felállították a csendőrséget és Budapesten az államrendőrséget. Kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének egyik leglátványosabb fejlődése, az 1879-es szegedi nagy árvíz után Szeged teljes, a korábbinál is szebb újjáépítése, a budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), a győztes kiválasztása (1883) és az építkezés megkezdése (1885), ahogy a Magyar Állami Operaház megépítése is, országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. al-Duna), vasútépítéssel együtt.(Forrás: Wikipédia) Tisza Kálmán http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=48774 Tisza Kálmán ifjukori arczképe 1848-ból http://dka.oszk.hu/056700/056763 JPEG képállomány 1 N JPEG képállomány 868x1092 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna