http://keptar.oszk.hu/095600/095616 magyar_grafika_1924_0076_001resz.jpg http://keptar.oszk.hu/095600/095616/magyar_grafika_1924_0076_001resz_kiskep.jpg A léptékről Léptékről digitalizálta Országos Széchényi Könyvtár Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő MEK Egyesület Budapest Magyarország felvéve 2020-08-17 2020-08-17 elérhető 2014-02-14 2014-02-14 Az EPA-ban való regisztrálás dátuma. grafika újságrészlet Magyar Grafika Magyar Grafika [szerk.] Bíró Miklós 5. évf. 3-4. sz. (1924. március-április) időszaki kiadvány OSZK EPA https://epa.oszk.hu/02500/02506/00100/pdf/ Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Képzőművészet, vizuális művészetek Könyvművészet, tipográfia Könnyűipar, vegyipar Papíripar és nyomdászat Matematika, geometria Alkalmazott matematika grafika műfaj illusztráció műfaj arányszám tárgyszó/kulcsszó nyomdatechnika tárgyszó/kulcsszó díszítőelem tárgyszó/kulcsszó méret tárgyszó/kulcsszó iniciálé tárgyszó/kulcsszó 1924 időszak A léptékről "Arányszám, mely kifejezi, hogy a műszaki rajzban alkalmazott méret hányadrésze, v. hányszorosa az eredeti műtárgy méretének. A nyomdai munkák, a tipográfiai művészet alkotásainak léptéke kétféle lehet. Először is vonatkozhat ez a lépték a felhasznált díszítőelemekben foglalt naturalisztikus ábrázolások méreteire és ezek egymáshoz való viszonyára, tehát lehet egy valóságos léptékről és valóságos léptékhibákról szó. Másodszor vonatkozhat ez a lépték az ábrázolás módjára és technikájára, az egyes elemeknek, a betűknek, ornamenseknek és vonalaknak finomságára vagy durvaságára, aprólékosságára vagy nagyvonalúságára, arra a látószögre, amelyből mintegy az egészet elgondoltuk és nézzük, szóval arra a léptékre, amelyet - egyelőre jobb kifejezés híjján - optikai léptéknek szeretnénk nevezni. Kíséreljük meg már most ezt a kétféle léptéket és ezek gyakorlati alkalmazását közelebbről is bemutatni, és pedig előbb a valóságos naturalisztikus léptéket, azután az ábrázolás technikájának, módjának optikai léptékét. A 6-11. ábrák egy olyan rajzsorozatból származnak, amelynek eredetijeit ugyanaz a művész (Geiger Richard festőművész) egy időben és egyforma nagyságban, ugyanolyan vonalvastagságban rajzolta meg. Egy teljes iniciálé- és záródíszsorozatról van szó, amely igen sokféle célra lévén használható, többféle nagyságban, reprodukáltatok. Minden szakember (ha eddig nem is adott magának tudatosan számot erről,) az első percre látja, hogy a 7. számú záródísz a 6. számú iniciáléhoz, a 9. számú záródísz a 8. számú iniciáléhoz tartozik, és pl. lehetetlen lenne bármilyen nyomtatványon a 7. számú záródíszt a 10. számú iniciáléhoz, vagy a 9. számú záródíszt a 11. sz. iniciáléhoz használni. Lehetetlen volna pedig nemcsak azért, mert komikus hatású lenne, ha az iniciálé kis puttója nagyobb lenne a záródísz nőalakjánál, hanem azért is, mert az egész ábrázolás optikai léptéke más, mások a vonalvastagságok, az ábrázolás mindegyik nagyságnál más nézőpontból van elképzelve. Igazi nyomdász éppen így megérzi még azt is, hogy mely papírformátumhoz és mely betűnagysághoz melyik iniciálé-nagyság való."(Forrás: Magyar Grafika, 1924. március-április) A léptékről https://dka.oszk.hu/095600/095615 JPEG képállomány 2 N JPEG képállomány 1030x695 300 szürke kevéssé tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna